Hargita – Szent Kereszt monostor

A Szent Kereszt monostor a 12. században épült a Hargitán.

Árpád-házi II. Géza (1141–1162) magyar király a János-lovagok tagja, felpártolta a lovagrendet. Az ispotályos rend megtelepedett Erdélyben: Tordán, Gyulafehérvárt és a Székelyföldön. A tatárjárásig, sőt utána is egy-egy határtorony őrzését vállalták. Így őrizték a Hargita-tetőt és ennek délnyugati nyúlványát, a Kereszthegyet, ahol fiókerődítményük állott, ameddig a 17 falu havasa nyúlik fel. A zarándokok elhelyezéséről és kórházi szolgálatukról is gondoskodtak. A tatárjárás után IV. Béla király újraépíttette a kolostorerődöt, amit a nép Bélavára néven emleget.   
1312. III. 22-ig  az ispotályosok is, akár csak a magyar keresztes lovagok, fehér barátként éltek, ekkor feloszlatták és jó részük csatlakozott a pálos remete rendhez. 
Szentegyházától keletre, a Hargita csúcsától délnyugatra van a Kereszthegy, ahol egykor két kereszt is állott. A hegy nyugati aljában fakad fel a bővizű Gyöngyös kút, a közeli Mihályhavas aljában a Király kútja. A Kereszthegyet sok ingoványos hely környezi. az út mellett egy ilyen nagyobb ingoványt Feneketlen tónak hívnak. 

 A hargitai kolostorerőd romjai 2010-ben. Fotó: LR
 
A kápolnához feljutni Szentegyházáról a Rakott út nyomvonalát követve, a Fenyéd oldalán, majd a Mihályhavasa sarkán és Súgó fején át lehet. A hagyomány szerint a Rakott út akkor készült, amikor a Bélhavas tetején a Bélavára állott. A Kereszthegyet Kápolna-hegynek is mondják, az ott épült egykori kápolna miatt, amely nem a tetőn állott, hanem a keresztektől kissé alább a Kereszthegy délre kiszökellő fokán. 
A kápolnát említik a hargitai határvonalak felett folytatott periratokban és még régebben, az 1622-ben készült Inquisitoriában. A kápolnát Szent Péter és Pál tiszteletére búcsúengedéllyel még VIII. Orbán pápa látta el 1643. aug. 29-én. Szentegyházától a Barátok völgyén át, a Barátok csorgójánál megpihenve fel lehet kapaszkodni a szenthelyre, amelyet Orbán Balázs is felkeresett. Megtalálta a kápolna alapfalait és szétszórt lapos köveit. Mérése szerint a kápolna 12 lépés hosszú és 10 lépés széles volt, keletre fordított félköríves apszissal. 
A búcsúengedélyt 1721. május 13-án XII. Kelemen pápa újította meg a kápolnásfalvi templom javára. A szerzetesek egykori jelenlétére és birtokaira utal a Homorodfürdő hídjától észak-keletre levő domb tetején álló Földvár, valamint ennek halastava a két hegyi falu között lefolyó Hüvölgy patakánál, közel az országúthoz, és akiknek földjén épült az Olas kun törzshöz tartozó várnép faluja, Szentegyháza és Kápolnás. 
A szerzetesek hargitai tartózkodásának emlékét őrzi a Kereszt-kápolna, Kereszthegy, Barátok-völgye, Barátok-csorgója, Szentkeresztbánya fele a Barátok-rétje dűlőnév. A csicsói várról is azt tartja a hagyomány, hogy ott a veres barátok voltak. A Tolvajos-tetőtől Csík felé vezető út a Hargita keleti lankáján a Barátok-kútja mellett halad el, amely nemcsak nevében még rejtve őrzi a múlt emlékét, hanem onnan Csicsó fele haladva a Barátok sírját is.

 2014. január 26. Ünnepélyes pálos jelenlét - talán köztük rejlik egy kispálos?

Róluk szól: Hazatértek a pálosok