Fájdalmunkban és gyászunkban öröm van. Örömünk oka, hogy az üdvtörténet egészében tudjuk szemlélni Üdvözítőnk
szenvedését és halálát.
Nagypénteki leborulás. Fotó: Kovács Sz. |
Nemcsak emlékezni akarunk, hanem átélni akarjuk az
Úr keserves kínszenvedésének titkát. Két olvasmány állítja elénk Isten
küldöttének, a fájdalmak emberének engesztelő áldozatát, amelynek meglesz a
gyümölcse.
Íme, a szent keresztfa, rajta függött valaha, a világnak váltsága! |
Izajás próféta (Iz 52, 13 – 53, 12) hét évszázaddal Krisztus előtt
megdöbbentő bejelentéseket tesz, amelyek János evangélista (Jn 18,1 – 19,42) történeti
leírásával egybeesik.
A próféta megjelöli
a Isten szolgájának szenvedése okát: „a mi bűneinkért szúrták
át, a mi gonoszságainkért törték össze”, egyben megjelöli e szenvedés
engesztelő értékét is: „a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei
szereztek nekünk gyógyulást” (Iz 53, 5).
Hódolat a szent kereszt előtt. Jézusnak szól a testvéri szeretet csókja. |
Jézus
Krisztushoz járulni azt jelenti, hogy életünk keresztjeit, amit megváltoztatni
nem tudunk, zúgolódás nélkül elfogadjuk, és Atyánk akaratára hagyatkozunk.
Ahogy Krisztus halálát a megdicsőülés követte, úgy életutunk végén Krisztus
dicsősége lesz az osztályrészünk.
Millenniumi-templom, Boldog Rupert Mayer kápolna, Szentsír. |
Jézus
szenvedését átélni segít, ha életünk olyan pillanataira gondolunk, amikor ártatlanul
szenvedtünk és keserűséggel teli pillanatokat, napokat vagy hónapokat éltünk
meg, amikor szenvedésünkkel egészen magunkra maradtunk. Amikor az Istenen kívül
nem volt senkink, „mikor elhagytak, mikor lelkem roskadozva vittem”.
Jézus
szenvedésében lássuk meg szeretetének lángolását. Ő teljesen nekünk adta
önmagát, és mi nem értékeltük, ahogyan szeretett, hanem keresztre feszítettük.
Összetörve, keresztre feszítve, nekünk irgalmat esdve teszi le életét a mennyei
Atya kezébe: „Atyám kezedbe ajánlom lelkemet”.
Amikor hódolunk a szent kereszt előtt és a Szentsírnál letérdelünk, akkor szeretetünket
fejezzük ki Jézus Krisztus iránt.
A tövisi templom szentélyében a
mennyezetéről lecsüng egy barokk feszület. A művész egy szalagfüzéren a
kereszten függő Jézus ajkára adta e mondatot: „Aki téged jobban szeret, mint
én, azt jobban szeretheted, mint engem.”
Kik szeretnek minket a legjobban?
-
Szüleink? Igen, de egy idő után
meghalnak és szeretetük is korlátolt.
-
Testvéreink? Ők is szeretnek, de
szeretetük korlátolt.
-
Barátaink? A jó barát olykor
életét is adja, de szeretete korlátolt.
-
A házastárs? A hitvesi szeretet
csodálatos, de ez is korlátolt.
Mindezeknél és
mindenkinél jobban szeret Jézus. Ma tanuljuk meg, hogy többé ne mellőzzük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése