Váza Krőzus palotájából (Athéni Múzeum) |
A
héber nyelvben a pénzre használt egyik szó a mammon. Az arámi eredetű
szó Jézus korában gazdagságot, kincset, haszont és pénzt jelentett. A gazdasági
életben a pénz általános értékmérőként és csereeszközként használt érme,
bankjegy, államjegy. A cserekereskedelem hátrányainak kiküszöbölésére már Kr.
e. a 4. évezred közepén kialakultak az általánosan elfogadott közbülső
csereeszközök, az egységes öntőformával készített réz- és bronzöntvények
fizetőeszközként. Amikor a nemesfém általánosan elfogadott lett a mérhetőségért
pénzérmék formájában használták. A világ legrégebbi egységes méretű és súlyú
pénzérméit a kis-ázsiai Lüdia területén öntötték Kr. e. a 7. század elejétől
kezdve. A legrégibb fennmaradt oroszlános pénzérmék a gazdagságáról híres Krőzus
lüdiai király (Kr. e. 650 körül) idejéből származnak. A lüdiai találmányt, a
pénz használatát hamar átvették a görögök, majd Kr. e. 269-ben a rómaiak is. A
Római Birodalom hódításai révén egész Európában meghonosították.
Krőzus aranypénze |
A pénzérme
jelentette több mint két évezreden keresztül a pénzt. A modern világban a
pénzérme jelentősége csekély lett, de a meggazdagodási vágy annál nagyobb. Az
Írás szerencsétlennek mondja azokat a gazdagokat, akik vagyonukban bíznak és
nem Istenben.
A gazdagság helyes felhasználása a mai igeliturgia
alapgondolata. Fontos erről is szólni, mert a földi javak helytelen kezelése
társadalmi bajokat idéz elő. (Ám
8,4-7) A kapzsiság azt a mohó vágyat jelzi, hogy valakinek mindig többje
legyen, tekintet nélkül másokra, sőt az ő hátrányukra is. A rendetlen bírvágy csaláshoz,
becstelenséghez, erőszakhoz vezet, és ellenkezik a szegények iránti szeretettel.
Jézus Krisztus nem azt akarja, hogy az ember megfossza magát vagyonától, mint
valami akadályozó tehertől, hanem azt kívánja, hogy a felesleget ossza szét a
szegényeknek.
A botrány nem az, hogy van gazdag és szegény Lázár, hanem az,
hogy Lázár „örült volna, ha jóllakhat abból, ami a gazdag asztaláról lekerült”,
de nem kapott belőle semmit. A gazdag felelős a szegényért. Aki Istent
szolgálja, az juttat a szegénynek is. Az igazi gazdagság nem az, amije van az
embernek, hanem az, amit odaad másoknak, mert ez az adományozás kiváltja Isten
bőkezűségét, egyesíti kegyelemben azt, aki ad és aki kap, megérezteti a
gazdaggal, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni. Isten szolgálata és a földi
javak helyes használata által jutunk örök
üdvösségre. (Lk 16,1-13) A földi
javak és magunk is, mind Istené vagyunk. Isten szolgálata pedig kizár minden
más kultuszt. A közös áldozat és imádság segítségünkre van a helyes élet
kialakításában. (1Tim 2,1-8) Jézus megtanít arra, hogy milyen esztelen a kapzsi
magatartása, milyen esztelenség a hamis és csalóka javakra támaszkodni, mert a
halál megfordítja a helyzetet, átvezet abba az örök életbe, amelyet a gazdagság
elfelejtetett.
„Jézus Krisztus
szegénnyé lett értetek, hogy általa gazdaggá legyetek.” 2Kor 8,9.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése