A reformáló fejedelem, János
Zsigmond 1565-ben elveszi a székesegyházat a katolikusoktól. Ekkor vesznek el a székesegyház
kincsei, amelyeket a máig fennmaradt 1531-ből való leltár felsorol.
A katolikus megújulás idején, III. Károly császár rendeletével, 1717-ben a székesegyház
és a püspöki vár visszakerül a katolikus püspökség tulajdonába. Azóta töretlen
a Szent Mihály napi búcsútartás.
Isten szolgája Márton Áron püspök születésének
120. évfordulóján, az Emlék Év kiemelkedő eseményére négy autóbusszal 169
személy zarándokoltunk Gyulafehérvárra. Velünk tartottak a Segítő Mária
Líceumból ötvenketten. Ifjaink közül huszonhárman. A Miguel nuncius úr
celebrálta szentmisében érsek atyánk beszédét két gondola köré építette fel: 1)
Mit üzen Szent Mihály a 21. századnak? Válasza: A boldogságot kereső ember csak
Istennel lehet boldog. 2) Márton Áron
hitvalló püspök, a haldokló Tours-i Szent Márton püspöktől vette jelmondatát:
Non recuso laborem – Nem utasítom el a munkát, szenvedést!
II. Szent János Pál
pápa felmentő levelében “integerrimus Domini famulus”-nak nevezi, azaz az Úr
legbecsületesebb, legteljesebb szolgájának. Ebben benne van a “fehér
vértanúság”. A szentmise végén három köszöntő hangzott el: Msgr. Kovács Gergely
posztulator rámutatott, hogy a kősíremlék most lehetővé teszi a főpásztor
tiszteletét népe körében.
Soltész Miklós államtitkár kiemelte, hogy a szentek
segítséget nyújtanak nekünk. Márton Áron példája biztat, hogy mindenféle izmussal
szemben a krisztusi igazságot kell követni. Majd feltette a kérdést: Ma hányan
hoznánk olyan döntést, mint ő? Kiállunk-e a magzatokért, a családokért, mint ő?
Követjük-e jelmondatát? Marton József professzor három jelzőre építette
beszédét: Márton Áron az igazság őre, az üldözöttek védelmezője és népének jó
pásztora volt.
Végül a
kősír megáldását a nuncius úr, a lucernáriumot Tamás József püspök úr végezte
és letettük koszorúinkat, virágainkat Isten szolgája Márton Áron előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése