Az
RMDSZ-t defenzívába szorították a nemsokára véget érő parlamenti
ciklusban, de az érdekképviselet a választások után, a következő négy
évben is arra készül, hogy felemelje szavát a beolvasztási politikák
ellen – jelentette ki Tánczos Barna, a szövetség szenátusi
frakcióvezetője. A politikust az első ülésnapon kollégái megerősítették
frakcióvezetői tisztségében.
A szenátor szerint az RMDSZ-nek egyrészt saját törvénytervezetei
elfogadtatásához, másrészt az utóbbi időben heti rendszerességgel
napirendre kerülő kisebbségellenes kezdeményezések leszavazásához kell a
szükséges támogatást megszereznie. A frakcióvezető a parlamenti
ülésszakból hátralévő néhány hónapban – a szokásos populista, fizetés-
és nyugdíjemelési javaslatokon kívül – arra számít: további
magyarellenes kezdeményezésekkel is szembesülnek majd a parlamentben.
Az RMDSZ törvényhozási célkitűzéseiről szólva Tánczos az önkormányzati
szakemberek bérezési gondjainak orvoslását és a jogi személyek
földvásárlásának korlátozását említette.
Arról a bukaresti kormányzati kezdeményezésről, amely közös
közigazgatásba vonná össze az elnéptelenedett községeket, Tánczos Barna
azt mondta: az RMDSZ elutasítja az átszervezést. Székelyföldön három
magyar község összevonása is magyar községet eredményez, de ahol nem
tömbben él a magyarság, egy közigazgatási összevonás rendkívül veszélyes
lehet.
Az elmúlt négy év parlamenti mérlegét firtató kérdésre kifejtette: az
RMDSZ-frakciónak fontos szakpolitikai javaslatokat sikerült
elfogadtatnia, példaként saját kezdeményezését, az új adózási és
támogatási rendszert bevezető szövetkezeti törvényt emelte ki.
Negatívumként szólt arról, hogy a szövetséget defenzív politikára
kényszerítették az utóbbi négy évben. „Folyamatosan arról szólt
kisebbségpolitikai szempontból is a munkánk a parlamentben, hogy
próbáltuk kivédeni a támadásokat. Nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy mi
tudjunk átvinni javaslatainkból jelentős dolgokat” – fogalmazott.
A politikus úgy értékelte: 2017–2018-ban új időszámítás kezdődik
Romániában, az ország alkotmánymódosítással és közigazgatási
átszervezéssel készül az államalapítás századik évfordulójára, ezért a
magyar érdekképviseletnek is hallatnia kell hangját, és száz évvel
ezelőtti ígéretei betartását kell követelnie a román államtól. „Nem azt
írták le a Román Királyság és Erdély egyesülését kinyilvánító 1918-as
gyulafehérvári kiáltványban, amit a román állam művel ma a
kisebbségekkel.
Gyakorlatilag a magyar kisebbség maradt még az egyedüliként, amely még
színfoltja Romániának, és amely fel tudja emelni szavát mindenféle
beolvasztási politika ellen: ez az, amire készülünk a következő négy
évben” – zárta nyilatkozatát.
Háromszék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése