A
gyulafehérvári székesegyházban, díszes szarkofágban helyezik el Márton
Áron földi maradványait, hogy a hívek könnyebben leróhassák
tiszteletüket Erdély egykori római katolikus püspöke előtt – nyilatkozta
a Krónikának Potyó Ferenc pápai prelátus.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke
elmondta, hogy a mártírpüspök testét – mely eddig a székesegyház alatti
kriptában volt elhelyezve – csütörtökön exhumálták, a folyamatnál maga
is jelen volt – számol be Pap Melinda a kronika.ro-n.
Elmondása szerint az érsekség az egykori püspök személyét övező nagy
tisztelet miatt döntött úgy, hogy Márton Áron földi maradványait
előkelőbb helyen, a székesegyházban helyezi el egy szarkofágban. A hívek
ugyanis nagy számban rótták, róják le tiszteletüket a mártírpüspök
földi maradványai előtt, ami a szűkös kriptában nehézkesnek bizonyult,
így az elköltöztetéssel könnyebbé válik a tisztelettevés a
Gyulafehérvárra érkező zarándokok számára.
Pompa és felhajtás nélkül
Márton Áron csütörtökön exhumált testét egy rézkoporsóba tették, majd
szerény körülmények között, „minden pompa és felhajtás nélkül” a
következő hetekben helyezik el az addigra elkészülő szarkofágba, melynek
költségeit a magyar kormány állja, mesélte Potyó Ferenc. Az általános
helynök hangsúlyozta, hogy amíg nem kerül sor a mártírpüspök boldoggá
avatására, földi maradványokról beszélhetünk, Márton Áron
mumifikálódott, de jó állapotban megmaradt teste csupán a boldoggá
avatás után tekinthető ereklyének.
A földi maradványok áthelyezését követő ünnepségre szeptember 29-én,
Szent Mihály napján, a székesegyház búcsúján és egyben Márton Áron
halálának 36. évfordulón kerül sor. Az ünnepi eseményre, melyet az
apostoli nuncius celebrál, a romániai püspöki kar, a testvéregyházak és a
magyar kormány képviselőit is meghívják, az ünnepség programját a
napokban érseki körlevélben közlik a hívekkel, akiket szintén várnak
Gyulafehérvárra. Ez alkalomból kerül sor a papnevelő intézet ünnepélyes
tanévnyitójára is.
Folytatódik az emlékév
A szeptember 29-i gyulafehérvári ünnepség egyébként része a magyar
kormány nemzetpolitikai államtitkársága által tavaly meghirdetett Márton
Áron emlékév programjainak. A 2015. december 24-én indult és 2016.
december 24-én záruló rendezvények között jubileumi konferenciák,
rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők szerepelnek.
Az emlékév meghirdetésekor Potápi Árpád János nemzetpolitikai
államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Márton Áron erdélyi püspök
személye nemcsak az erdélyi katolikusokhoz, hanem minden magyarhoz
köthető, és bármely felekezethez tartozó ember példaképe lehet. Az
emlékév azért indult december 24-én, mert 1938-ban ekkor nevezték ki
Márton Áront Erdély püspökévé. Az elmúlt hétvégén, augusztus 28-án,
születésének 120. évfordulóján szülőfalujában, Csíkszentdomokoson
tartottak konferenciával egybekötött emlékünnepséget. Az emlékév világi
fővédnöke Áder János magyar köztársasági elnök, egyházi fővédnökének
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A programok finanszírozására a
magyar kormány 80 millió forintot különített el.
Márton Áron 1939 és 1980 között volt Erdély római katolikus püspöke, és
egyben a múlt századi erdélyi magyar közélet egyik kiemelkedő alakja,
aki következetesen kiállt minden diktatúra ellen. Százhúsz éve, 1896.
augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. 1939. február 12-én
szentelték fel a gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben szót
emelt a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok
kiutasították Kolozsvárról. 1949-ben a román kommunista hatóságok
letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, végül
1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem
hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét. 1980. szeptember
29-én hunyt el, Gyulafehérváron temették el – írja a kronika.ro.
erdély ma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése