Tiatíra város (ma Akhisar) Lidiában a
Pergamonból Szárdeszbe vezető út mentén. Eredetileg makedón katonai kolónia
volt, amiért Plinius szerint „inhonora civitas” jelzőt kapta, ami a város rossz
hírére vall. Később fontos kereskedő és ipari központtá fejlődött. Artemisznek
és Apollónak volt itt temploma. Az első tiatírai, aki megkeresztelkedett, Lídia
asszony volt, aki az ókor egyik legértékesebb árujával, a bíborral kereskedett
Filippiben. Amikor Pál és Szilás odaérkeztek, szombaton kimentek a folyó
melletti imádkozóhelyre és beszélni kezdtek az asszonyokhoz.
A hallgatóság
közül egy Tiatíra városából való, Lídia nevű, istenfélő bíborárus asszonynak
megnyitotta szívét az Úr, hogy hallgasson Pál szavaira. Egész háza népével
együtt megkeresztelkedett. Majd erővel házába hívta, és nála maradtak. Az
apostolok kiszabadulva a börtönből, Lídiához tértek be. Megvigasztalták a
testvéreket és útra keltek. (ApCsel 16,13-15, 40) Jézus a tiatirai közösség „angyalához”
intézett levélben dicséri a keresztények buzgó életvitelét, : a tetteit,
szeretetét, hitét, szolgálatát és állhatatosságát. (Jel 2,18-29) A szolgálat, vagyis a diakónia a keresztényekkel, az
állhatatosság vagyis a türelem a pogányokkal szemben tanúsított magatartás
jelzése.
Fent: a bazilika alapjai. Ez a jelen Akhisar |
A közösségre veszélyt jelent, hogy túlzott türelmet tanúsítanak Izebel
(1Kir 16,31 kk., 2Kir 9,22) iránt, aki valószínű prófétanő volt, s a nikolaiták egyik vezetője, aki bűnre csábítja Isten népét, a közösséget. A „paráznaság és
a bálvány áldozatok” a pogány kultusz összefoglaló neve, és szövetségszegést is
jelent. Mindazokat, akik vétkeztek megismerik Krisztus bírói hatalmát: „hadd tudja
meg minden egyház”, hogy ő az aki a veséket és szíveket vizsgálja és megfizet
mindenkinek tettei szerint. Krisztus leleplezi a tévtant, ami nem más, mint
könnyelmű játék a démoni erőkkel. A tévtan egyik állítása az volt, meg kell
ismerni a sátán mélységeit, azért, hogy az ember független lehessen tőle. A
tévtan követői a pogány templomokba jártak és a kultuszi paráznákkal
érintkeztek. A szabadságból így lett szabadosság és vallási keveredés,
szinkretizmus.
A hűséges keresztényekre az Úr nem rak nagyobb terhet, csak az apostoli
tanítás tisztaságát és az ebből fakadó tiszta életet kell megőrizni az Úr
visszajöveteléig. A győztes jutalma a népek fölötti hatalom, részesedés
Krisztus királyságában. És megkapja a hajnalcsillagot. A Vénusz a római császárkultuszban
a népek feletti uralom jele. Az ígéretnek polemikus éle van. A világuralom nem
a császáré, hanem Krisztusé, s majd az övéié lesz.
**
Levél
a tiatírai egyháznak. Jel 2,18-29.
18„A tiatírai egyház angyalának ezt
írd: Ezt mondja az Isten Fia, akinek szeme, mint a lobogó tűz és lába, mint a
sárgaréz: 19Tudok tetteidről, szeretetedről, hitedről,
szolgálataidról és állhatatosságodról, arról, hogy most több cselekedeted van,
mint azelőtt. 20De van ellened egy kifogásom: eltűröd, hogy Jezabel
asszony, aki prófétának mondja magát, tanításával arra csábítsa szolgáimat,
hogy erkölcstelenkedjenek és egyenek a bálványoknak bemutatott áldozatok
húsából. 21Adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni
paráznaságából. 22Ágynak döntöm, akik meg házasságot törnek vele,
azokat nagy nyomorúságokba, hacsak meg nem térnek cselekedeteikből. 23Gyermekeit
halálra adom, hadd tudja meg minden egyház, hogy én vagyok, aki a veséket és a
szíveket vizsgálja, és megfizetek mindenkinek, kinek-kinek a tettei szerint. 24Nektek
meg, többi tiatíraiak, akik nem követitek ezt a tanítást, és akik – hogy úgy
mondjam – nem ismeritek a sátán mélységeit, ezt üzenem: Nem rakok rátok más
terhet. 25De amitek van, ahhoz ragaszkodjatok, amíg eljövök. 26A
győztesnek, aki mindvégig kitart tetteimben, hatalmat adok a népek fölött. 27Vaspálcával
fogja kormányozni, és mint cserépedényeket, összetöri őket. 28Ezt a
hatalmat Atyámtól kaptam. És neki adom a hajnalcsillagot. 29Akinek
van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.”
**
Előző részek:
Apokalipszis
Apokalipszis 2.
**
Előző részek:
Apokalipszis
Apokalipszis 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése