Jézus testi és lelki jelenléte - Hv.6.A.

Húsvét 6. vasárnapjánaki olvasmányai az Egyház helyzetét mutatják be az Úr mennybemenetelétől addig a napig, amíg Krisztussal együtt a mennyei dicsőség részesei leszünk. Jézus testi jelenlétét az őt szeretőknek a megígért lelki jelenlét váltja fel: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” A Szentháromság a szívünkben vesz lakást. Jézus húsvéti misztériumával érdemelte ki, a Szentháromság bennünk lakozásának ajándékát. Ő adja meg mindazoknak, akik szavát hűséggel hallgatják és életre váltják. Ez isteni misztérium, melyet Jézus közölt, és isteni megvilágításra van szükségünk ahhoz, hogy felfogjuk és megéljük. Jézus megígérte tanítványainak a Szentlelket, akit az Atya küld, s aki örökre velük marad, s megtanítja őket mindenre, és eszükbe juttat mindent, amit mondott nekik. (Jn 14,15-21) Jézus ismeretlenként a teljes valóságában jelent meg és ma is köztünk jár. Az emmauszi tanítványoknak is lángolt a szívük, de mégsem ismerték fel, csak később a kenyértöréskor.  Magdolna előtt ott állt teljes valójában, mégsem ismerte fel, csak amikor megszólította. Keresztelő János is előre mondta róla: „Köztetek áll, akit ti nem ismertek.” A II. vatikáni zsinat kimondja (SC 7.), hogy Krisztus több módon jelen van köztünk: „Krisztus mindig jelen van Egyházában, kiváltképpen a liturgikus cselekményekben. Jelen van a szentmise Áldozatában, mind a papi szolga személyében, mert »az Áldozatot ugyanaz mutatja be most a papok szolgálata által, aki a kereszten önmagát feláldozta«, mind, s leginkább, az eucharisztikus színek alatt. Jelen van erejével a szentségekben, úgyhogy amikor valaki keresztel, maga Krisztus keresztel. Jelen van igéjében, mert Ő maga beszél, amikor az Egyházban a Szentírást olvassák. Végül amikor könyörög és zsoltároz az Egyház, Ő van jelen, aki megígérte: »Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük« (Mt 18,20).” Mennybemenetele után elküldte a Szentlelket, s az első pünkösdkor egységbe kapcsolta az apostolok köré összegyűlt sokaságot. Később Fülöp diakónus igehírdetése és számos csoda által Szamaria befogadta az evangéliumot. Ezután az apostolok odamentek és imádság közben rájuk tették kezüket és megkapták a Szentlelket. (ApCsel 8,5-8. 14-17) A Szentlélek vezet be Isten titkainak megértésébe. Megnyitja értelmünket, hogy megértsük az evangéliumot, és bevezet az Istennel való közösségbe, hogy mindenkinek válaszolni tudjunk reményünkről. (1Pt 3,15-18) A Szentlélek ma is működik az Egyházban, a világban és az egyes emberek lelkében úgy, mint első pünkösdkor. A Lélek kegyelmi ajándékai segítik az Egyházat, hogy tudjon megújulni hitben, reményben és szeretetben.

 

„Jézus mondja: Aki szeret engem, megfogadja szavamat.”  Jn 14,23.