Lenin |
A Dnyesztermenti Köztársaságban
kialakult helyzet valóban aggasztó, a moldovai migrációs őrhelyek nem
engedik át a térségből a Chisinau által ellenőrzött területre a
teherszállítmányokat, de még a dnyesztermenti lakosságot sem, különösen
az orosz útlevelek birtokosait. Ukrajna annak ürügyén, hogy a Dnyeszteren „nyugtalanság ütötte fel fejét”, lezárta a határt Ukrajna részéről.
A
helyzet egyre feszültebbé válik és már nemcsak Chisinaut és Tiraszpolt
aggasztja, hanem Washingtont és Moszkvát is, igaz, minden egyes félt a
maga módjára. A dnyesztermenti probléma megoldásának orosz receptje a
föderalizálásra épül – mutat rá Alekszandr Subin professzor.
A
dnyesztermenti probléma megoldásának létezik egy optimális változata:
Moldova föderalizálása, Dnyesztermentével és Gagauzfölddel együtt. A
gagauzok megőrzik autonómiájukat Moldova keretében, Dnyesztermente
problémáját szintén széleskörű autonómia jogán lehetne rendezni. **
A Dnyesztermenti Köztársaság, röviden Transznisztria a Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsáv a Dnyeszter folyótól keletre. A négyezer négyzetkilométeres területen félmillióan élnek. Nemzetiségei (2004-es becslések alapján) moldáv (román): 31,9%, orosz: 30,3%, ukrán: 28,8%, bolgár: 2%, gagauz: 2%, egyéb: 2%. A moldovai román, az orosz és az ukrán nyelv egyaránt hivatalos nyelv. Legnagyobb városai: Tiraszpol (lakossága 2005-ben 159 163 fő), Bender (97 027), Rîbnița (56 988).
Keletről Ukrajna,
nyugatról Moldova határolja. Az ország nagyrészt a Dnyesztertől
keletre fekszik, kisebb része nyúlik át a nyugati oldalra.
Felszínét kisebb dombokkal és völgyekkel tarkított síkság
alkotja. A terület 80%-át termékeny csernozjom borítja. A
területet a Dnyeszter bal oldali mellékfolyója, a Jagorlik folyó
osztja két részre.
Transznisztria függetlenségét orosz
katonai segítséggel 1990-ben nyilvánította ki, de a világ egyetlen
országa sem ismeri el önállóságát. Napjainkban 11 000 orosz katona állomásozik ott. A de facto országot - melynek fővárosa Tiraszpol - gyakran a
kommunizmus utolsó bástyájaként szokás emlegetni Európában. Az
ex-szovjet rendszerbe konzervált emberek az évtizedekkel ezelőtt
megbukott rendszerben lebegve élik mindennapjaikat Európa határán egy
országban, ami van és ami nem létezik.
1992 áprilisában a volt
Szovjetunió fegyverzetének szétosztása során Moldávia
fegyverekhez jutott, és felállította önálló hadseregét.
Azonnal megtámadták a Dnyeszter mellékét, de vereséget
szenvedtek. A háborút az 1992. július 21-ei béke zárta le,
amelynek értelmében Moldávia mindennemű beleszólási jogról
lemondott az állam a Dnyeszteren túli területein, de
függetlenségét nem ismeri el, továbbra is Moldávia részének
tekinti azt. Ma mintegy 2600 orosz békefenntartó katona állomásozik
ott.
A békekötés után a
Dnyeszter mellékén szovjet mintára újjászervezték a
közigazgatást, saját pénznemet vezettek be (transznisztriai
rubel), tovább használták a szovjet jelképeket, betiltották a
latin ábécé használatát és a helyi kormány élére az orosz
származású Igor Szmirnov került. Az új alkotmányt 2000. június
22-én fogadták el. Szmirnov 2011-ig maradt hatalmon, azóta a
független Jevgenyij Sevcsuk az ország vezetője. A Dnyesztermenti Köztársaság többször kérte az ENSZ-től függetlensége
elismerését, eddig hiába.
F: oroszország hangja
Ajánló: Sztálin halála kapcsán
Hej Szaniszló! Hej Kissinger! S jaj nekem?
F: oroszország hangja
Ajánló: Sztálin halála kapcsán
Hej Szaniszló! Hej Kissinger! S jaj nekem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése