Koporsókat, feltehetően női csontokat találtak

Feltehetően női csontokra bukkantak. Gyergyócsomafalván a vízhálózat felújítási munkálatai során az egyik út alatt koporsókat találtak, benne emberi maradványokkal, csontokkal – Koporsókat találtak a Csomafalvi út alatt címmel számoltunk be. A kivitelezést végző cég markológépe a Huszár utca és a 126-os megyei út kereszteződésénél tárta fel a temetkezés maradványait.

 

A koporsókat 1 és 1,20 méter mélyen találták, tudtuk meg Botha Zoltántól, a Tarisznyás Márton Múzeum régészétől, aki elsőként vizsgálta meg a leleteket. Mivel a munkálatok nem állhattak le, a falubeliek segítségével a régész feltárta az egyik koporsót, és a múzeumba szállították a leleteket a további vizsgálatok végett. A másikat a szokásoknak megfelelően háborítatlanul visszatemették.

„Egyelőre amit tudni lehet, hogy egy felnőtt temetkezésről van szó, egy nő csontváza lehet. Elképzelhető, hogy 200-300 éves, valószínűbb, hogy az 1800-as évekből és nem az 1700-asokból származik, de a koporsó kovácsolt vasszegei utalhatnak még pontosabban az évszámra. A koporsó fenyőfából készült. Megállapítható, hogy az agyagréteg annyira szigetelte a koporsót, hogy a fa, a deszkák, a csontoknak egy része, hajmaradványok és szövetmaradványok is megmaradtak mondhatni jó állapotban. A hajon volt valamilyen kendő, vagy a ruházatból maradtak meg foszlányok, de mindenképp további vizsgálatokra van szükség” – foglalta össze Botha Zoltán.

A régészetben nem azonnal születnek eredmények

„Jelen pillanatban a legfontosabb az állagmegőrzés és a vizsgálatok elvégzése is. Dendrológiai vizsgálat következik, ami a fa évgyűrűinek a vizsgálatát jelenti, ez alapján lehet majd pontosabban időrendi besorolást is kapni, a temetkezést datálni” – mondta a régész.

Elképzelhető, hogy egy családnak a kertjében történt temetkezés került elő, a csomafalviak úgy emlékeznek, azon a falurészen temető állt egykor. A régész elmondása szerint alapos vizsgálat kell ahhoz, hogy bármi biztosat is tudjunk a nagyközségben talált koporsókról.

„Egyházi anyakönyvi kivonatokat, régi térképeket lehet megvizsgálni, összehasonlítani, esetleg beazonosítani telkeket. A régészetben nem azonnal jönnek az eredmények, az információk” – fogalmazott Botha. Hozzátette, ismert, hogy szokásban volt a kertek végében történő temetkezés, de  Székelyföldön hasonló nem került eddig feltárásra. „A régészetben általában ott ásunk, ahol éppen kell. Az ritkán adódik, hogy ott kutassunk, ahol szeretnénk” – fogalmazott a régész.

„Ennek a leletnek csak örvendeni lehet”

A fenti címmel Darvas-Kozma József plébános többek között a következőket fűzte hozzá  a Székelyhon.ro portálon a Koporsókat találtak az út alatt című íráshoz:

P. Damokos Kázmér c. koronai püspök, erdélyi apostoli vikárius, csíksomlyói házfőnök 1668. év második felében jelentést írt Rómába a Hitterjesztési Kongregációnak a katolikus vallás helyzetéről Erdélyben. Végiglátogatta a plébániákat és összegzi, hogy 60 székely plébánia van. (...)
Az erdélyi katolikusok helyzetéról szólva, a gyergyószéki falvakat a következőképpen sorolja fel:
„Sedes Gyergyő
1. Haec vallis Georgió habet 4 parochis, videlicet: Szent miklós, quae habet duas filiales, scillicet Tekerópatak et Kelyenfalua, et sub eodem parocho habet animas 2000 circa.
2.Sarhegy habet duas filiales, scilicet Ditro et Remete, et sub eodem parocho habet animas 1400 circa.
3. Alfalu habet unam filialem, scilicet Cosmafalua, et continet animas 900 circa.
4. Uyfalu habet animas 600.” (Tóth István György: Relationes Missionarum... (1627-1707) Budapest-Roma 1994, 375-382. (...)

Csomafalva lélekszámban ez időben Csíkszentdomokossal, Csíkszentmihállyal, Csíkszentkirállyal, Menasággal vetekedett. Temploma is volt. És az útkereszteződés mellett előkerült koporsók a templom/kápolna közelségét jelzik. (…). A falvak lakói nemcsak a középkorban, hanem az újkorban is a templom vagy kápolna köré temetkeztek. Ezért érdemes régészetileg a környéket átvizsgálni. Ezzel Csomafalva múltjára derül fény. 

székelyhon.ro