A munka keresztény szemmel 2.

A munka keresztény szemmel 1. - folytatása

6. A bűn, elsősorban az eredeti bűn hatása a munkára is kiterjedt, a munka terhessé és fáradtságossá lett az ember számára: Arcod verejtékével eszed kenyered. Az ember öncélt csinálhat munkájából, annak rabjává válhat. Nemcsak Istent zárhatja ki belőle, de munkáját, tevékenységét rosszra is fordíthatja. Gondoljunk csak az erkölcstelen és lélekrontó irodalmi és művészeti alkotásokra, pusztító fegyverek gyártására, stb.

7. Jézus Krisztus megváltása a munkára is kiterjed. Jézus maga is dolgozott, mint az ács fia, fizikai munkát is végzett és ezzel a testi munkát is megszentelte. Az ő munkája az ácsműhelyben és vándorútjain is isten- és emberszolgálat volt. Azzal, hogy tanította a tudatlan embereket, gyógyította, vigasztalta és bátorította őket, az embereket szolgálta. Hiszen „nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja oda életét sokakért.”

Ezzel megmutatta a munka értékét. A legtöbb munka közvetlenül az embereket szolgálja. De ha ilyen lelkülettel végzi az ember, Isten előtt kedves szolgálat lesz belőle.

Boldog Batthyany-Strattmann László családja

8. Hogyan dolgozzunk? Milyen legyen a keresztény ember munkája? Mi szükséges hozzá?

a) Elsősorban tudás. A legegyszerűbb munkát is meg kell tanulni. A mai specializált világban a legtöbb munka, szellemi és fizikai, egyaránt szakmunka, amely szaktudást kíván. A kontárkodás nemcsak az egyénre megszégyenítő, de másoknak, a társadalomnak is bosszúságot és kárt okoz. A keresztény embernek, ha példaadóan akar dolgozni, meg kell szereznie a szaktudást, s azt állandóan ébren tartani, fejlesztenie kell, mert a világ élete a technológia és állandóan fejlődik. Nem egyszer olvassuk az újságban hosszú évek óta dolgozó sofőrökről, gyári munkásokról, akikről kiderül, hogy közben elfeledték a közlekedési szabályokat vagy a munkavédelmi intézkedéseket.

b) Megbízhatóság és lelkiismeretesség. A mai termelőmunka egyre inkább sokak összedolgozásán, részletmunkáján alapul. Régen a bútordarabot a gyalulástól a lefestésig egyedül készítette el az asztalos. Egy gyárban ma számos ember munkája kell hozzá. Ha csak egyik is rosszul csinált valamit, a többi munkáját is tönkre teszi. Egy életmentő műtét, egy űrhajó felbocsátása sok ember pontos együttműködését kívánja. Ha egyik valamit nem idejében és pontosan végez, életek veszhetnek el miatta. Az egyéni munka is lehet lelkiismeretlen, ha valaki csak látszatra végzi, hogy minél hamarább meglegyen, ne vegyen el sok időt. Vagy éppen hamar romoljon el és újból keressen rajta.

B-S. László műtét közben

c) Állhatatosság és kitartás. A munka szükségszerűen fáradsággal jár, egyhangúsága – különösen a mindig ugyanazon részletmunkánál – lehangoló. Néha erőfeszítésünk ellenére sem sikerül, nem kapjuk meg érte azt az értékelést, amelyet megítélésünk szerint megérdemlünk. Mindez kedvetlenné tehet. De éppen ezek a nehézségek érlelik meg bennünk az egyik legszebb, elfelejtett erényt, a hűséget. Előttünk keresztények előtt ott áll Krisztus példája, akit hivatásbeli munkájában nem állít meg hallgatóinak közömbössége, ellenségei gáncsoskodása és rosszakarata, s aki az elesése ellenére is végigmegy a fájdalmas és keserves keresztúton. Milyen jól esik olvasni olyan emberekről, akik 40, sőt több évi munka után ugyanazon munkahelyen mennek nyugdíjba anélkül, hogy közben valamilyen komoly szankciót kaptak volna. XI. Pius pápa egy iskolatestvért avatott szentté, legnagyobb érdemként ezt emelte ki, hogy 40 éven át egy jelentéktelen falusi iskolában nagy türelemmel tanította írásra-olvasásra a gyermekeket.

d) Öröm. Mint már mondtuk, az embernek a munkában kell megtalálnia kibontakozását, tehetségeinek, adottságainak megvalósítását. Ez nem mindig könnyű. Különösen a mai részletmunkában. Mi örömet találjon, hogy tudjon szolgálatot látni munkájában, akinek munkája csak annyi, hogy kalapácsával néhányat ráüt a futószalagon előtte tovahaladó darabra. Csak úgy, ha ebben az Isten és a társadalom szolgálatát látja. Az egésznek szüksége van az ő lelkiismeretes részletmunkájára is. Ezzel ő is felelős az egész munka sikeréért. Ez áll akkor is, ha valaki a körülmények miatt nem azt a munkát folytatja, amelyre képesítése vagy hajlama van.  
Szolgálat minden munka. Akinek életkedve és szeme van, minden munkában észre tudja venni az emberiséget boldogító, gazdagító mozzanatokat. Míg az önző, kedvetlen ember a legszebb munkát is panaszkodva végzi.

e) Ne önző célokért dolgozzunk. Az önző munka nem visz közelebb az Istenhez és az emberekhez, hanem ellenkezőleg, eltávolít. A nem önző célokért végzett munka azonban Istennek dicsőség, embertársainknak haszon, magunknak az elkerülhetetlen nehézségek ellenére öröm és megnyugvás, végső célunk eszköze, a világ felé, éppen a beavatás szentségeiben (keresztség, bérmálás, áldozás) kapott feladatunknak megfelelően tanúságtétel.

Részlet: 
Darvas-Kozma József, Szentlélek szentsége (Csíkszereda 2004) című könyvből