Nem állapodtak meg Szíriáról a nagyhatalmak

A konfliktus felszámolásával kapcsolatban eltérőek a külföldi országok érdekei.

Megállapodás nélkül ért véget pénteken a szíriai megbékélést célzó bécsi nemzetközi tárgyalás, de a megbeszélések két hét múlva folytatódnak.

A tárgyalássorozaton 17 állam – az Egyesült Államok és Oroszország mellett több európai, illetve közel-keleti ország, köztük Irán –, valamint az ENSZ és az EU képviselője igyekszik megoldást találni a szíriai válságra, próbálja elérni a közel-keleti országban több mint négy éve dúló erőszak beszüntetését. Maguk a szíriai belviszály érintettjei nincsenek jelen a tárgyalóasztalnál. A diplomáciai alkudozások egyik legfőbb kérdése, hogy milyen szerepet kaphat a helyzet rendezésében Bassár el-Aszad szíriai elnök. Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia arra törekszik, hogy zárják ki Aszadot a megbékélési folyamatból, Oroszország és Irán azonban ellenzi ezt. Kerry szerint nagyon nehéz lesz megállapodásra jutni. Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel folytatott különmegbeszélése előtt azt mondta, ennek ellenére reménykedik abban, hogy előre lehet lépni.
George Szabra, a Szíriai Nemzeti Koalíció nevű, a Nyugat által támogatott ellenzéki ernyőszervezet egyik vezetője nem sokkal a bécsi tárgyalások megkezdése előtt Bejrútban őrültségnek nevezte azt az iráni javaslatot, hogy a jelenlegi körülmények között tartsanak választásokat Szíriában. Szabra „karneválnak” minősítette a kezdődő bécsi tárgyalásokat, és azt állította, hogy azokon nem Szíria valós problémáiról esik szó.
Bécsben számos ellenérdekelt ország üli körbe a tárgyalóasztalt, így Törökország is közöttük van, amely előre bejelentette, nem fogja engedni, hogy a nyugati szövetségbe tartozó kurd erők az Eufrátesz nyugati partjára is kiterjesszék hatalmukat, sőt fegyverrel is fellépnek ellenük, nehogy egybefüggő, gyakorlatilag független kurd felségterület jöjjön létre a török határ mentén. Az Afrin és Kobane közötti területet Ankara biztonságos övezetnek tartja, ahová se a szír kormánycsapatok, se az ellenük harcoló fegyveresek nem jönnek be, így meghúzhatják magukat a menekültek. A kurdok azonban nemcsak az amerikaiak szoros szövetségesei, de Moszkva szerint mindennap egyeztetnek velük is. Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkvában, Párizsban és Isztambulban is folytak tárgyalások a kurdokkal, valamint a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) nevű, nyugati támogatottságú, kérdéses harcképességű fegyveres szervezettel is folyamatos az információcsere. Egyes vélemények szerint az FSA jelenleg kizárólag kurd egységekből áll, így a szervezet nyugati fegyverekkel és támogatással, valamint orosz segítséggel arra törekszik, hogy Észak-Szíriában független kurd területet hozzon létre, amely Törökország számára egyértelműen elfogadhatatlan.
magyaridok.hu
Sitkei Levente

MÉGIS KÜLD AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZÁRAZFÖLDI ERŐKET

Kisebb amerikai speciális egységek Szíria északkeleti részébe vezényléséről döntött a Fehér Ház, változtatva az Iszlám Állam elleni stratégiáján, adta hírül tegnap az amerikai sajtó. Ennek elsősorban az a jelentősége: az Iszlám Állam ellen harcoló helyieket támogató speciális erők az első „fenntartott” amerikai szárazföldi jelenlétet jelentik Szíriában. – Egyáltalán nem áll szándékunkban, hogy olyan hosszú távú, nagy léptékű szárazföldi harci műveleteket hajtsunk végre, mint amilyeneket Irakban és Afganisztánban – mondta az Obama-kormány egy illetékese a The Wall Street Journalnek. Mac Thornberry, az amerikai képviselőház fegyveres erők bizottságának republikánus elnöke szerint mindezzel világossá vált, a Fehér Ház érzi „bukott politikájának” nyomását. A távirati iroda emlékeztet, Ashton Carter amerikai védelmi miniszter még kedden közölte: az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy több „közvetlen szárazföldi akcióval” és a légicsapások számának emelésével növelje az Iszlám Államra gyakorolt nyomást. (MTI)