Tudtad-e, hogy amit nyaltál Mongóliából származik?

Leginkább Dzsingisz Kán, jurták, tevék, buddhisták jutnak eszünkbe Mongóliáról. Nem is ezekről lesz szó, a közép-ázsiai ország kevéssé ismert érdekességeinek nézünk most utána. A fagylaltos vonatkozást is megmagyarázzuk.
Mongólia fővárosa Ulánbátor. Ma körülbelül egy milliós várost főpapi székhelyként alapították 1639-ben, mely a nomád életmódnak megfelelően vándorolt.
A helyét összesen 28-szor megváltoztató létesítmény végül 1778-ban telepedett le a Túl folyó mentén. Elhelyezkedése és a szibériai anticiklon miatt Ulánbátor a világ leghidegebb fővárosa, ahol -1 fokos az átlag hőmérséklet.

Ha délre indulunk a fővárostól, a világ legrégibb nemzeti parkját nézhetjük meg. A mongol vezetés a Bogd Kán Nemzeti Parkot 1778-ban alapította, száz évvel hamarabb az amerikai Yellowstone-nál. A területtel eredetileg a Ming dinasztia képviselői foglalkoztak a 16. században, hogy megóvják természeti szépségét.
Mongólia nemzeti lovának (taki) 66 kromoszómája van, a többi fajtának csak 64. Ezt tartják a világ utolsó igazi vadlovának. A hagyományostól eltérően (ilyen-olyan nevek) a mongolok színük alapján különböztetik meg lovaikat. Akár csak a türkök.

Az őslénykutatás egyik mérföldköve is Mongóliához kapcsolódik. Dinoszaurusz csontokat ugyanis először a Góbi sivatagban ásott ki az amerikai Roy Armstrong Chapman 1922-ben. Sokak szerint ő inspirálta a híres régész, Indiana Jones karakterét.
Mongólia a legritkábban lakott ország a világon, ahol alig három millióan élnek. Az állattartásból jelentős bevételeket szerző országban 35 birka jut egy emberre. Míg a nyugati világ társadalmai küzdenek az elöregedés ellen, Mongólia lakosságának 36 százaléka 18 éven aluli – állapította meg a UNICEF tavaly nyáron.

Mongóliáé a világ legkisebb tőzsdéje, amely egy átalakított gyermekmozi épületében székel. A mongol tugrikot valójában Nagy-Britanniában nyomják és onnan érkezik Közép-Ázsiába.
Egyesek szerint a mongoloknak köszönhetjük a fagylaltot – derül ki Chris Clarke 2012-es könyvéből (The Science of Ice Cream). Állítólag élelmiszer gyanánt állati belekbe raktak tejszínt a Góbi sivatagban téli portyára induló lovasok. Az viszont az ügetés közben felrázódott és a hidegben megfagyott. A finomságot először Kínába juttatták el a Mongol Birodalom hódításai során, ahonnan Marco Polo vitte magával Olaszországba a 13. században.

Tikász Cseperke
globoport.hu