Régészeti szenzáció – megtalálták Szodomát?

A Bibliából ismert, a bűn melegágyaként közszóvá vált várost amerikai régészek találták meg Jordániában. 

Az Ószövetség leírása szerint Szodoma egyike volt a Jordán síkságán fekvő öt városnak, jelentős kereskedelmi központ. Lakói azonban igen romlottak voltak - amiért az Úr úgy döntött, elpusztítja a városokat. Ábrahám arra kérte az Urat, hogy ha tíz igaz embert talál a városban, kímélje meg a lakók életét. Az Úr két angyalt küldött, akik a város – végül kiderült – egyetlen igaz emberénél, Lótnál – szálltak meg. Az Ószövetség leírása szerint a “város férfiai, ifjai és öregjei” összegyűltek Lót házánál, és követelték, hogy adja ki a nála megszálló férfiakat, hogy “megismerhessék” azokat. (A héber kifejezést sokan a homoszexuális aktussal azonosítják, ezért lett ennek eufemisztikus megfelelője sok nyelvben a szodómia.) Lót nem adta ki őket, az angyalok viszont figyelmeztették őt és feleségét, hogy meneküljenek el – de ne nézzenek vissza. Míg az angyalok kénköves ménkővel elpusztították a várost Lót felesége visszanézett – és sóbálvánnyá vált.

Eddig a bibliai történet - de mi a valóság? Jordániában, az ókori öt város területén folytattak ásatásokat amerikai régészek az új mexikói Trinity Southwestern Universityről.  Ahol pedig a bibliai leírás alapján Szodomának feküdnie kellett, ott valóban találtak egy hatalmas bronzkori várost. Tell el-Hamaam a településdomb neve, amely alatt a város rejtőzött, amely, a régészeit vizsgálatok alapján i.e. 3500 és 1450 között élte fénykorát, és a kor állapotaihoz képest valóban igen jelentős kereskedőváros lehetett, amelyen keresztül a Dél (és akár Egyitpom) árui eljuthattak Mezopotámiába. Tízszer akkora volt, mint a régió többi városa - ami lehetővé tette, hogy sokkal inkább városias – a bibliai héber pásztorok szemével mondjuk így romlott – életet éljenek lakói, mint bárhol másutt a térségben. Hatalmas falai voltak. Előbb egy tíz méter magas öt méter széles falat építettek, majd majd ezt átépítették, és egy még ennél is szélesebb, hét méter széles védvonalat építettek  – ami bizonyítja a város gazdagságát, hogy volt mit félteniük a rablóktól. A  falakat tornyok, bástyák védték, a városban házak, paloták alapjait találták - jellegzetes bronzkori edényekkel együtt.

Sajnos feliratos táblákat – bár a térségben ekkor már ismert volt az írás – egyelőre nem találtak.  A város i.e. 1450 körül – nagyjából amikor a héberek először eljutottak e vidékre -, elnéptelenedett, és a vidék vagy hétszáz évig teljesen lakatlan volt.  Steven Collins, a régészcsoport vezetője szerint gyakorlatilag biztos, hogy amit megtaláltak, az a bibliai Szodoma. “Minden kritériumnak megfelel, amit az írásban van.” – mondta egy libanoni hírportálnak.  Hogy mi okozta a város pusztulását azt még keresik a tudósok – egyesek földrengést, mások egy aszteroidát sejtenek mögötte. Az ásatások folytatódnak – és szinte bizonyos, hogy hamarosan felkerül Szodoma a világ turisztikai térképére is.

globoport.hu