A Maceratai Egyetem és az intézmény keretében működő Konfuciusz Intézet nemzetközi konferenciát tart október 21. és 23. között Matteo Ricci jezsuita szerzetesről.
Ebből az alkalomból Ferenc pápa táviratot küldött a Marche régióbeli városban zajló tanácskozásra. Elismerését fejezi ki a kezdeményezésért, amelynek célja, hogy elmélyítse Macerata híres szülöttjének, a kínai nép barátjának missziós művét és kulturális tevékenységét. Annak a reményének ad hangot, hogy ennek a buzgó egyházfinak az emléke megerősíti a kultúrák és vallások közötti párbeszéd fontosságát a kölcsönös tiszteletben és a közjó terén.Matteo Ricci figyelemmel kísérte a társadalmi változásokat, és kapcsolatokat alakított ki az európai és a kínai kultúra között. Jelentős evangelizációs tevékenységet folytatott Kínában.
A maceratai konferencián öt évvel Matteo Ricci halálának 500. évfordulója után kínai, európai és amerikai kutatók gyűltek össze, hogy a híres olasz jezsuitáról tanácskozzanak. A tudományos eszmecserét Hszu Lin kínai oktatásügyi miniszterhelyettes kezdeményezte két évvel ezelőtti maceratai látogatása során.
A konferencia előadásairól és programjáról bővebb tájékoztatás található az egyetem honlapján.
**
Matteo Ricci (Macerata, 1552. október 6. – Peking,
1610. május 11.) olasz jezsuita szerzetes, a kínai jezsuita misszió
egyik megalapítója, a kereszténység kínai történetének legfontosabb
alakja. Nevéhez fűződik az első, az európai és a kínai térképészeti
ismereteket egyesítő világtérkép, a Kun-jü van-kuo csüan-tu elkészítése,
valamint az első portugál-kínai szótár megírása is.
Matteo Ricci 1583-ban jutott be Kína Kuangtung tartományába, innen nagy kitartással és a rá jellemző alkalmazkodóképességgel folytatta vándorlását a belső területek felé. 1595-ben jutott el Csianhszi tartomány fővárosába, Nanchangba, onnan Nanjingba. 1601-tól Pekingben telepedett le. 1605-től építtetni kezdte a Szeplőtelen Fogantatás-katedrálist, Kína első hivatalos keresztény épületét.
1595-ig buddhista szerzetesnek öltözve járta az országot, ahogy Japánban és a Fülöp-szigeteken is szokása volt a misszionáriusoknak, mivel felismerte, hogy csak úgy nyerheti el a művelt kínaiak rokonszenvét, ha alkalmazkodik öltözködésükhöz és szokásaikhoz. Sok éven át elmélyülten tanulmányozta a klasszikus kínai kultúrát. Sikerült kialakítania az evangelizációnak egy új módszerét, amely hangsúlyozta a klasszikus kínai hagyományok és a kereszténység közötti hasonlóságokat. A kínai hagyománytisztelet pártjára állt a buddhizmussal, taoizmussal és a népi hiedelmekkel szemben, és igyekezett megfelelni a kínai írástudók érdeklődésének az európai tudományok, technológiák és művészetek iránt.
Forrás: Wikipédia
Fotó: WikipédiaMatteo Ricci 1583-ban jutott be Kína Kuangtung tartományába, innen nagy kitartással és a rá jellemző alkalmazkodóképességgel folytatta vándorlását a belső területek felé. 1595-ben jutott el Csianhszi tartomány fővárosába, Nanchangba, onnan Nanjingba. 1601-tól Pekingben telepedett le. 1605-től építtetni kezdte a Szeplőtelen Fogantatás-katedrálist, Kína első hivatalos keresztény épületét.
1595-ig buddhista szerzetesnek öltözve járta az országot, ahogy Japánban és a Fülöp-szigeteken is szokása volt a misszionáriusoknak, mivel felismerte, hogy csak úgy nyerheti el a művelt kínaiak rokonszenvét, ha alkalmazkodik öltözködésükhöz és szokásaikhoz. Sok éven át elmélyülten tanulmányozta a klasszikus kínai kultúrát. Sikerült kialakítania az evangelizációnak egy új módszerét, amely hangsúlyozta a klasszikus kínai hagyományok és a kereszténység közötti hasonlóságokat. A kínai hagyománytisztelet pártjára állt a buddhizmussal, taoizmussal és a népi hiedelmekkel szemben, és igyekezett megfelelni a kínai írástudók érdeklődésének az európai tudományok, technológiák és művészetek iránt.
Forrás: Wikipédia
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése