Ki a te mestered? - 8.C.

Ki a te mestered? - Istenünk, irányítsd a világ folyását akaratod szerint békességben. Egyházadnak pedig add meg, hogy odaadó buzgósággal és zavartalan örömmel szolgáljon neked – ez az évközi 8. vasárnap bevezető könyörgése. Az elmúlt hétfő és csütörtök hajnaltól csak a békétlenség és a háború jelei körvonalazódnak a világban. A mai olvasmány és az evangélium bölcs mondások egész sorát fűzi egy-egy csokorba, amelyet meg kell szívlelnünk a mester-tanítvány, valamint az embertárs-embertárs viszonylatában. Sirák fia szerint az embert leginkább a beszédjéről lehet kiértékelni. (Sir 27,5-8) És ez a gondolat előkészíti az evangélium tanítását a jó és a rossz szívről. 

Lukács evangélista Jézus boldogságok és jajok mondását, valamint az ellenségszeretetről szóló tanítását erősíti meg példázatokkal. (Lk 6,39-45) Jézus arra tanít, hogy bölcsen éljük az életünket, különben téves útra térünk, aminek rossz a vége. Az első, amit a bölcsesség megkövetel, hogy válasszunk jó tanítómestert. Az ilyen tanítómester nélkül nem tudjuk elérni a bölcsességet. A bölcs tanító tapasztalatából tudunk meríteni. De arra is figyelmeztet, hogy ha (lelkileg) vak vezetőt választunk, mind gödörbe esünk. A tanítványok is mindaddig vakok, Jézus szerint, amíg nem rendelkeznek kellő rálátással az életről. Az is, akinek nincs hite, bölcsessége, nem látja egységes világszemléletben a körülöttünk lévő valóságot, bár adhat egy-egy részterületről információt, de nem lesz igazi mestere életünknek. 

Isten után a szentek és azok mai, közöttünk a Szentlélek vezetése alatt élő képviselői azok, akik legalkalmasabb mesterei lehetnek életünknek. Mihelyt mi is tökéletesen megtanuljuk, milyen az ellenség szeretet, akkor életüket feltétel nélkül Jézusnak tudjuk ajándékozni, meg tudunk bocsátani az ellenünk vétőknek és nagylelkűen  segítségükre is tudunk lenni. Határhelyzetek ezek, ahol a lét célját megértjük, az evangélium tanítását magunkévá tesszük.  Szent Pál a földi életünk határhelyzetéről szól, amikor a múló életünk átfolyik a halhatatlanságba. (1Kor 15,54-58) Krisztus értünk vállalt áldozata, akkor lesz teljes, amikor a halottak feltámadnak, akkor a mennyei élet elnyeli a földi halált.

Mi Jézust választottuk a megtestesült bölcsességet, tanítót és üdvözítőt, aki valóban a javunkat akarja. Hasonuljunk őhozzá, és akkor magunkban a hibákat is felfedezzük, nem úgy mint a háborús úszítók, akik egymásra mutogatnak, fenyekednek, miközben a maguk gyilkos szándékait leplezik. A szentmise ünneplése segítsen az isteni bölcsesség elmélyítésében, hogy az örök élet gyümölcseit tudjuk teremni. 

Kik a te életed mesterei? Kiket követsz, néha öntudatlanul is? Kinek, minel a befolyását engeded hatni életedre? Válassz igazi mestereket, akik a helyes önértékelésre és így mások hasznos szolgálatára tanítanak.

 

„Minden fát gyümölcseiről lehet megismerni.” Lk 6,43.