A művelődéstörténészek szerint a franciák a ludasok abban, hogy április elseje az ugratások napja. Náluk sokáig akkor kezdődött az újév, s mint számos országban, itt is szokás volt újévkor, (tehát április 1-jén) megajándékozni egymást.
IX. Károly (1550., ur.1560-tól haláláig 1574. Igazából anyja, Medici Katalin uralkodott.) 1564-ben elrendelte, hogy az esztendőnek a franciáknál is januárban kell kezdődnie, s így az ajándékozás napja áttolódott január 1-re. Csakhogy a megszokást, a beidegzettséget nem lehetett rendelettel egy csapásra megszüntetni. Így többen akadtak, akik január 1-én is, április 1-én is küldözgettek újévi ajándékot. Ez viszont dupla költséggel járt. Hogy segítsenek magukon, de elfogadva az újat, viszont ragaszkodva a régihez, azt találták ki a franciák, hogy január elsején küldik a szabályos újévi ajándékot, a régi újév napján pedig, valami szellemes bolondsággal lepik meg ismerőseiket.
A bolondos ajándékokból fejlődött ki a többi bolondozás, az ál-újév tiszteletére rögtönzött sok vidám móka, amelyet más országokban később, helyi receptek szerint tovább fejlesztettek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése