Az Úr Jézus
feltámadása mindent megváltoztatott. Az apostolokat mindenekelőtt elvezette a
belé vetett hitre. Ők már a Jézussal eltöltött három esztendő alatt is
megtapasztalták az Úr Jézus más voltát. Eljutottak odáig, hogy felismerték
benne a Messiást. Az Ószövetségben az Úr név azonos az Isten névvel. A születő
Egyház a hit foglalatát ebben mondta ki: “Jézus az Úr”. E név tökéletesen
kifejezi Krisztus misztériumát, aki Emberfia és és Isten Fia. Az Egyház hirdeti
Krisztus uralmát, amely feltámadásával lett valósággá. János apostol számol be
arról, hogy húsvétvasárnap este eljött Jézus, megállt középen és üdvözölte
őket. A bűnön és következményén, a halálon győztes Úr apostolainak hatalmat ad
a bűnök megbocsátására. Rájuk lehelve az éltető Szentlelket, hogy annak
erejében életre tudják kelteni a bűnben meghalt szíveket. (Jn 20,19-31) Abból,
hogy Jézus apostolainak nemcsak arra ad hatalmat, hogy a bűnöket megbocsássák,
hanem arra is, hogy megtartsák, következik az, hogy az apostoloknak és
utódaiknak meg kell bírálniuk, ítélniük azt, kinek lehet megbocsátani, s kinek
kell megtartani a bűneit. Ez az ítélkezés történik akkor, amikor a gyónásban a
hívő a gyóntatónak föltárja a maga lelkiállapotát, megvallja bűneit. János közli, hogy a
tanítványok nem voltak könnyen hívők, hanem késedelmes szívűek. Azoknak sem
akartak hinni, akik hírül adták, hogy látták és hallották az Urat.
Tipikus
példája ennek a hitetlenségnek Tamás apostol, aki nem volt a többi tízzel
együtt, amikor eljött Jézus. Jézus éppen
azért is hagyta meg megdicsőült testén a szögek helyét, oldalában a
lándzsaszúrásnak helyét, hogy minden kétséget eloszlasson tanítványai lelkében.
Tamás így ismerte fel teljesen a feltámadott Jézus istenségét a hívők felett
gyakorolt uralmában: „Én Uram, én Istenem!” Jézus csak ennyit mondott:
„Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem láttak, mégis hisznek.” Jézus még sok
más csodajelet is mutatott tanítványai előtt, amelyeket nem jegyeztek föl.
Ezeket azonban följegyezték, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, s
hogy a hit által életetek legyen az ő nevében.”
A szentleckében Péter apostol
írja, hogy Jézus Krisztus feltámadása minket is elvezet a hit titkának az
elfogadására, megőriz a hitben, és eltölt élő reménységgel. (1Pt 1,3-9) A mai
világ a reménység tanúit keresi. Ilyen tanúk voltak a jeruzsálemi hívek.
(ApCsel 2,42-47) Állhatatosan kitartottaka az apostolok tanításában és
közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Nagylelkűen siettek
segítségére annak, aki valamiben szűkséget szenvedett. A mai vasárnap az
irgalmasság vasárnapja is. Gyakoroljuk az irgalmasság testi és lelki
cselekedeteit, mert mennyei Atyánk nekünk is irgalmaz. Jézus feltámadása
erősítsen meg az apostolok hitében, a biztos reményben és az irgalmas
szeretetben.
„Ezt a napot az Úristen adta, örvendjünk és vigadjunk rajta.” Zsolt 117.24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése