Izaiás próféta egy gyermek születéséről jövendöl, aki
jel lesz a hívő nép számára, mint a dávidi dinasztia megmaradásának és az ország
megszabadulásának záloga (Iz7,2-14). Ő az Immánuel-jel.
Ki ez a csodálatos Gyermek? A zsidó
és keresztény hagyomány a Messiást látja benne.
Máté evangélista Krisztus csodálatos születésének meghirdetését olvassa
ki a szövegből, utalva Máriára, aki szűz és anya egyszerre (Mt 1,23). Immánuel,
velünk az Isten, hogy megszabadítson.
Az
evangélium Urunk születésének hírüladásáról szól. Beteljesedik, amit Isten megígért. Az isteni világ hirtelen
világunkba lép. Itt is a legtisztább lélekbe, a kegyelemmel teljes názáreti
Szűz életébe. Gábor angyal megjelenése, az isteni világ berobbanása még a legártatlanabb
teremtményben is félelmet keltett. A félelem – érzelem. Érzelmeink nem valami
bűnös kinövések. Ugyanúgy hozzánk tartoznak életünkhöz, mint értelmünk,
akaratunk vagy maga a testünk.
Mégis, amikor Isten kapcsolatba lép
velünk uralkodnunk kell érzelmeinken. „Ne
félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél.” (Lk 1,30). A félelmet a szeretet
oldja fel. Meg kell őriznünk, vissza kell állítanunk lelkünk nyugalmát. Az
Istennel való találkozás elveszi a félelmet, a gonosz kísértő megjelenése nem.
Mária
okos szűz, aki az angyali jelenés alatt mindvégig értelmét használja.
Gondolkozni kezdett. Megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor
férfit nem ismerek?” (Lk 1,34).
Semmiféle jelenés, égi üzenet előtt
nem szabad úgy kapitulálni, hogy elveszítjük józan eszünket. Manapság elég
egyes hívőknek azt mondani, hogy itt és ott megjelent a Szűzanya, ezt meg ezt
üzeni, s máris félretéve gondolkodó értelmüket „engedelmeskednek” és nyomban
terjesztésbe kezdenek. Csakhogy ez nem hit, hanem az emberhez méltatlan naiv
hiszékenység.
A Szűzanya magatartása szerint szabad kérdéseket föltenni, szabad
gondolkodóba esni, nem szabad elfelejteni a természet rendjét, amely Istentől
való. Szabad párbeszédbe bocsátkozni a jelenésről hírt hozóval minden bűn és
hiba nélkül: hiszen magával az angyallal és Istennel is szabad beszélni.
Mária
akármilyen jelenésnek, akármilyen üzenetnek nem adja át az életét, csak annak,
amelyik a mindenható Istentől származik. Az angyal válasza arról
tanúskodott, hogy őt valóban a mindenható Isten küldte Máriához, s erre adta a
Szent Szűz beleegyezését Isten terveihez, alávetve neki értelmét és akaratát.
„Az Úr szolgálója vagyok, teljesedjenek hát be rajtam szavaid.” (Lk 1,37-38). És ekkor méhébe fogadta a
Szentlélektől szent Fiát, vagyis testét is átadta Isten tervei számára.
Ma
a Hiszekegyet mondva térdet hajtunk a megtestesülést megvalló szavakra.
Térdemnek, testemnek ez a mozdulata fejezze ki földi életem teljes odaadását,
akaratom beleegyezését, elmém értelmes meghódolását, érzelmeim elcsendesedését
Isten rám vonatkozó tervére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése