Nemzeti Hírháló:
Felelősségünk az ukrán
válság idején - az MVSZ Elnökségének nyilatkozata
Február 22-én Budapesten ülésezett a
Magyarok Világszövetségének Elnöksége, amely szakértők bevonásával több órás vitát
folytatott az Ukrajnában kialakult válságról, és a magyar nemzet ezzel
kapcsolatos felelősségéről, majd nyilatkozatot fogadott el, amelyet alább
közzéteszünk.
Felelősségünk
az ukrán válság idején
A Magyarok Világszövetsége mélységes aggodalommal követi a drámai ukrajnai fejleményeket. A fiatal ország sérülékeny demokráciája hónapok óta elhúzódó válsággal küzd, amely szinte megfékezhetetlen erőszakba torkollott.
Az Ukrajnában egymással szemben álló
erők viaskodását immár több mint száz ember kiontott vére pecsételi, és az
erőszak esetleges további fokozódása diktatúrába torkolló nemzeti tragédiával,
vagy akár az ország szétesésével fenyeget.
Az egymással kibékíthetetlennek tűnő
értékrendeket valló csoportok, nép- és nemzetrészek, akár öt részre is szakítanák
Ukrajnát, ha önrendelkezési szándékuk szabadon érvényesülhetne.
Azzal a felhívással fordulunk az
Ukrajnában szemben álló felekhez, hogy vessenek véget az erőszaknak, és
találják meg a vérontás nélküli politikai megoldáshoz vezető kompromisszum
útját.
Ugyanakkor, fel kell készülnünk arra
az eshetőségre is, ha a felek megbékélése lehetetlenné válik.
A Szovjetunió romjain létrejött
független Ukrajnának számos olyan területe van, amelyet korábban a cári
Oroszország, majd a XX. század során az orosz irányítású Szovjetunió kebelezett
be, és az ukrán államhoz történt csatolásuk nem történelmi folyamatok
eredménye, hanem katonapolitikai és földrajzi adottságok következménye, mint a
Krím-félsziget, Besszarábia, Galícia vagy Kárpátalja.
Ez utóbbival, Kárpátaljával és az
ott élő népekkel, nemzeti közösségekkel szemben a magyar nemzet különleges
felelősséggel tartozik elsősorban azért, mert ez a terület az első világháborút
megelőzően több mint ezer évig, folyamatosan a magyar állam, a Szent Korona
országának szerves része volt.
A XX. században Kárpátalja sorsa
rendkívül hányatott volt. 1920-ban, a trianoni béke folytán az akkor életre
hívott Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében a
zömében magyarok lakta nyugati része visszakerült Magyarországhoz. A maradékot
az 1939-ben a függetlenné váló, Tiso vezette Szlovákia magának vindikálja, ám
ez terület még ugyanabban az évben visszatér Magyarországhoz. 1944-ben szovjet
csapatok szállták meg, a párizsi béke 1947-ben a Szovjetuniónak juttatja, majd
annak szétesése után Ukrajna részévé vált... Igazi senki földjeként dobálták.
Eközben 1991-ben, még a Szovjetunió
feloszlása előtt Kárpátalja népszavazást tartott saját sorsáról, amelyen
elsöprő többséggel egy különleges jogállású, autonóm státust követelt magának.
A Beregszászi járás lakossága pedig Magyar Autonóm Körzet létrehozása mellett
tette le a voksát ugyancsak döntő többséggel. A szovjet és később az ukrán
hatóságok ugyan semmibe vették a népszavazás eredményét utólag
közvélemény-kutatássá minősítve le azt, ám a kárpátaljaiaknak halvány
elégtételt szolgáltattak azzal, hogy a hivatalos időt átmenetileg
elmozdították a moszkvaitól, és nem a kijevihez, hanem a budapestihez
igazították. De mindössze egy évig tartott ez az engedmény. Kijevi nyomásra
aztán a kelet-európai időt tették hivatalossá.
Amikor a Szovjetunió megszűnt, és Kárpátalja -
ahonnan az odatelepített oroszok zöme elmenekült - az újonnan létrejött ukrán
állam részévé vált, Leonyid Kucsma elnök fogadta Kozma Imre atyát, a Magyar
Máltai Szeretetszolgálat elnökét, és a szervezet felbecsülhetetlen értékű
segítségét megköszönve, őt kitüntette, majd felkínálta a lehetőséget, hogy
Kárpátalja újból Magyarországhoz tartozzon. Az eset fájdalmas részlete, hogy az
ukrán elnök ezen fogadásán jelen volt Magyarország akkori kormányának, az
Antall-kormánynak külügyminisztere, Jeszenszky Géza is...
A magyar nemzet felelősséget érez
Ukrajna szenvedő, nélkülöző népe iránt, és a lehetőségeihez mérten humanitárius
segítséget nyújt a szenvedőknek, különösképpen a harcok áldozatai
hozzátartozóinak és a sebesülteknek.
De felelőssége hangsúlyos mindazon
ukrán állampolgárok iránt is, akik e véres konfliktusban az európai értékekért
kockáztatták életüket, szabadságukat, annak az Európának az értékeiért, amelynek
Beethoven Örömódája a himnusza.
A magyar nemzet ugyanakkor
felelősséggel tartozik Kárpátalja többségi lakosságával, a ruszin néppel
szemben is, amelynek lélekszámát ruszin kutatók 800.000 főre becsülik, és
amelynek puszta nemzeti létét is tagadja Ukrajna. A ruszin nép etnogenezise az
elmúlt ezer évben zajlott le. Annak helyszíne a Kárpát-medence, a Szent Korona
országa. Ezért érthető, hogy szláv anyanyelvük ellenére a ruszinok erősebben
kötődnek a magyarsághoz, mint a környezetükben élő szláv népekhez, a szlovákokhoz,
ukránokhoz.
Végül, de legfőképpen, a magyar
nemzet felelős a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség iránt. Ezen
felelőssége egyetemleges, el nem hárítható és el nem évülő. E felelősség a
fizikai védelemtől, a létbiztonság szavatolásán és a közösségi jogok védelmén
át, e nemzeti közösség önkormányzati jogának elismeréséig terjed ki, hiszen a
kárpátaljai magyar nemzeti közösség a magyar nemzet elidegeníthetetlen része.
Amennyiben Kárpátalja népei -
ruszinok, ukránok, magyarok és mások - Ukrajna válsága közepette saját kezébe
kívánná venni a sorsát, és kinyilatkoztatná azon óhaját, hogy jövőjét - miként
a múltja is volt - a Szent Korona országában kívánja kibontakoztatni, akkor a
magyar nemzet felelőssége erre pozitív választ adni, és befogadni őket.
Tekintettel Kárpátalja sajátos
nemzeti összetételére és továbbra is fennálló geopolitikai adottságaira, ez a
befogadás sajátos önkormányzati jogosultságokkal rendelkező, autonóm területtel
valósítható meg.
A magyar nemzet által megteremtett
Szent Korona országa újból bebizonyíthatja - miként tette azt 1124-től, a
szászoknak adott szabadságlevéltől, az Andreanum-tól kezdve, amely
tulajdonképpen Európa első nemzeti autonómia-statútuma -, hogy mindenkor a
különböző etnikumú, nyelvű, vallású népek, népcsoportok otthona volt, mely
messzemenően az ott élő emberek egyenlő méltóságára épített - Istennek tetsző
módon.
Ezen a felelősségen a nemzet[1]
minden intézményének[2] és közösségének[3] osztoznia kell hivatása és feladata
szerint úgy, ahogyan azt a Magyarok Világkongresszusa által elfogadott nemzetfogalom
meghatározza.
Budapest, 2014. február 22.
A Magyarok Világszövetségének
Elnöksége
A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke
A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke
Korábbi közleményünk: Kárpátalja többségi népe, a ruszinok
MVSZ Sajtószolgálat
8225/140223
8225/140223
[1] Nemzet az az 1.1. szerinti nép,
amely fejlődése során eljut önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és
kinyilatkoztatásáig.
[2] Az állam a nemzet által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak létérdekeit képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.
[3] Nemzeti közösségek azok a magyar néprészek, amelyek nem természetes úton, hanem katonai vagy politikai erőszak hatására kerültek (ideiglenesen) más állam fennhatósága alá.
[2] Az állam a nemzet által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak létérdekeit képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.
[3] Nemzeti közösségek azok a magyar néprészek, amelyek nem természetes úton, hanem katonai vagy politikai erőszak hatására kerültek (ideiglenesen) más állam fennhatósága alá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése