Nem a hely teszi naggyá a papot

Polgár Róbert plébános nemrégiben vehette át az Év Vidékfejlesztője díjat. A plébánia kertjében biogazdálkodást folytat, állatokat tart, krémeket és lekvárokat készít, pálinkát főz, birkákat tart. Emellett télen jégpályát épít, most készül a teniszpálya, felújíttatta a templomot, szervezi a közösségi életet és a helyi focicsapat elnöke. A csángó származású atya csak néhány éve lakik Murakeresztúron, de máris belakta azt, és a helyiek elfogadták a fiatal papot.

Murakeresztúr papja például szolgál falujának. A közösségépítésben jeleskedő Polgár Róbert pályázatok sorát nyeri a településnek, s az atya biokertészetével is követendő mintát hozott létre. Róbert atyát csángóföldi gyermekéveiben megtanították a szülei munkára. Ebben nőttünk fel, nekünk kötelesség volt a napi 20-30 vödör víz merítése az öntözéshez, így most sem érzem tehernek a munkát – mondta el biotermesztéssel is foglalkozó pap.



Forrás: zaol.hu
Egy papnak a hitéleten kívül is meg kell próbálni a közösségért tenni. Nem szakember akarok lenni ezekben a témákban, hanem ösztönző. A személyes példánkkal pedig a legjobban tudunk hatni az emberekre – vallja Polgár Róbert

Polgár Róbert plébános Velencét és Rómát cserélte Murakeresztúrra. Hogy miért? Ez kiderült a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorából.
Egyre többen járnak templomba – mondta el az adásban az atya. Hozzátette: fontos megtalálni a motivációt, hogy miért járnak az emberek templomba, és ez a motiváció függ a plébánostól is, hogy tudok-e lelkesíteni, örömhírt közölni.

A plébános, aki állítása szerint megtalálta számítását Murakeresztúron azt mondja: nem a hely tesz naggyá minket, nekünk az a feladatunk, hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból.

A csángóföldi Magyarfaluból származó Polgár Róbert, amikor gyermekkoráról beszélt, elmondta, hogy 5 éves kora óta dolgozik, de az akkori nélkülözések megtanították őt spórolni és megküzdeni az álmaiért. Polgár Róbert azt is elmondta: a gyermekkori rossz élményei a románokkal utólag mégis pozitívnak mondhatók, mert megtanították őt arra, hogy az életben harcolni kell.

Az elnyomott csángók az identitásukat sokszor a hitükben, a katolikusságukban gyökereztetik, mert hátrány volt számukra, ha tudtak magyarul – fejtette ki az atya. Hozzátette: fontos ott helyben a magyar oktatás, mert az fölértékeli a csángók identitását, hiszen büszkék kell legyenek arra, hogy tudnak egy olyan nyelvet, amit a többségi nemzet nem ért.

Kossuth Rádió/erdely.ma