Két pólusú világ

Kísértések-hegye,  Klostorrendszer

A feszültséggel teli hazai események mutatják, hogy ártalmas a két pólusú világ. Csűrcsavar vagy húzóvonó államfő kedd este igyekezett korábbi szándékait palástolni vagy álca mögé bújni, nem azért mert farsangfarka volt, hanem a funkciója miatt. Nincs ínyére, hogy a magyarok kormányzati szerepet vállaltak, mert „az hozzátett a kormányprogramhoz”. Mi nem csak értjük, hanem érezzük is ezt a köntörfalazást. Amiért itthon tiltakozik, azt az ukrajnai négyszázezer nyelvtestvérének követeli. Ez a kettős mérce bűnös emberi, ádámi magatartás. 

Olvasmányaink a kibontakozó üdvösségtörténetről szólnak: az ember bűnbeesésétől Krisztus megváltásáig. Az időbeli negyven nap az ünnepélyes teljesség szent száma. Ezzel kezdődik (a kísértésekkel) és fejeződik be (a húsvétot követő megjelenésekkel) Jézus messiási küldetése. Az első emberpár a megszentelő kegyelemmel került ki Isten kezéből, ezért Teremtőjével személyes barátságban, boldogságban élt. Isten különleges gondviselése mellett megígérte neki az örök életet. Isten szándéka, hogy az ember engedelmességével, szeretetével érdemelje ki ezt a boldogságot. Ez igazán megfelel természetünknek, mert jobban örülünk a megérdemelt jutalomnak, mint az érdem nélküli ajándéknak. Az ember boldogságára és jólétére irigy sátán, támadásba lendül. Hármas kísértéssel csábítja őt Teremtője ellen: bizalmatlansággal, gőggel és engedetlenséggel (Ter 2, 7–9; 3, 1–7a). Az ősszülők megkísértése látszólag sikerrel járt. Ezzel betört az eredendő bűn, amely megszüntette minden ember kegyelmi kiváltságát, s következménye lett a rettenetes szellemi-lelki egyensúlyvesztés. Isten tudja, hogy az embert becsapták, jóllehet megbünteti, mégis Üdvözítőt ígér, aki majd megszabadítja a tévedéstől és a bűntől. 

Jézus elutasítja a Sátán ajánlatát, és elfogadja a jók szolgálatát

Isten Fia a Lélek erejében vállalja a megváltás végrehajtását (Mt 4, 1 – 11). Nem riad vissza az Atya által megjelölt üdvözítő keresztúttól, sem a sátán kísértésétől. A gonosz azt hiszi, hogy Jézust (a második Ádámot) is képes megfogni, ahogy az első embert. Jézus, mint ember úgy élte meg a hármas kísértést, mint Isten Fia, akinek hatalma van választani a módszerek között. A sátán paradicsomi győzelme a júdeai pusztában teljes vereséggel végződött: ”Távozz sátán! Meg van írva, Uradat, Istenedet imádd, s csak neki szolgálj!” Jézus, az Isten Fia, már kezdetben győzött a sátán fölött és lerontotta kelepcéit. Majd keresztáldozatával teljesen megvált a bűntől és a haláltól. Mindezt értünk tette. Nagyböjt elején induljunk Jézussal a pusztába, hogy láttassa meg méltóságunkat és életadó szeretetét (Róm 5, 12 – 19). Vele egyesülve tudunk osztatlan szívvel élni és szolgálni.  

„Jézus Krisztusnak irgalmából nyert ajándék még inkább kiárad sokakra.” Róm 5,15.