A Héttorony mögött

1992-ben épült fel Makovecz Imre világraszóló Magyar Pavilonja Sevillában.  

1992-bnen alapította meg Kiss Ferenc az Etnofon Népzenei Kiadót Makovecz Imre és tanítványai támogatásával.

2002-ben rendezte meg az első Héttorony Fesztivált.

A Héttorony szimbolikája századok óta, számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben, nagyjából azonos jelentéstartalommal. 

A Fonó Budai Zeneház számára a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása jelenti részben azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai között, beleértve Makovecz Imre épületeit és szellemi hagyatékát is... Ezt a Kárpát-medencei műveltséget szeretnék a fesztivál keretein belül megszerettetni a szélesebb közönséggel.

A változás 2012-ben kezdődött, mikor a Héttorony Fesztivál helyszíne már átnyúlt Erdélybe, Kárpátaljára, Felvidékre, Szlovéniába és Budapesten fejeződött be. Erről Kiss Ferenc művészeti igazgató 2012-ben így vallott: "Idén ősszel – a Fonó Budai Zeneház szervezésében – újból elindítjuk és évente megrendezzük a fesztiválsorozatot. Helyszínei azonban mostantól átnyúlnak a határokon. Egy-egy nagyszabású programot szervezünk a Makovecz Imre tervezte kolozsvári református, a csíkszeredai és százhalombattai katolikus templomokba, a lendvai Színházba, a dunaszerdahelyi Városházára, és Kárpátalján a csetfalvai református templomba. A fesztivál nov. 8-án kezdődik és nov. 20-án, Makovecz Imre születésnapján fejeződik be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A zene elválaszthatatlan a rítustól, mágiától, vallástól, szórakozástól, egyszóval az ünneptől. Ennek megfelelően két fajtája alakult ki, a szakrális és a világi zene. Mindkettőnek helye és ideje volt évezredeken keresztül. Sajnos mára oda jutottunk, hogy mindenhol valamilyen silány változata szól, és jobbára agymosásra szolgál. Mi a Héttorony Fesztivállal a magyarság, s a velünk együtt élő népek zenéjét ismét az ünnep rangjára szeretnék emelni." 
"Amikor Kodály Zoltán azt mondta, hogy „a zene legyen mindenkié", akkor biztos nem arra gondolt, hogy most mindenféle zene szól mindenhonnan. Régen a zene mindig ünnephez kötődött, ha mulattak az emberek, akkor is. Mi a zenének ezt az ünnepélyességét szeretnénk visszahozni, ezért is választottunk több koncertnek templomi helyszínt."

A 2014-es Héttorony Fesztivál programja:

Letölthető programfüzet - Héttorony fesztivál

A legenda: „...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kínálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket stb. Ki belé juthat az szedhet amennyit s mit akar egy óráig éjfél előtt, ekkor földrendítő csapással becsukódik a hétvár kapuja; ha a szerencsés ekkor ott maradt volna, addig kell néki benn várnia, míg évek vagy századok folytán ismét bejut valaki, ki őt megszabadítsa. Azon nem, melyből valamit magával visz, szerencsét hoz néki egész életére. A végtelen kincs legbecsesebb drágasága azonban egy kereszt, a boldogságos Szűz, és tizenkét apostol aranyból; ki ezekhez nyúlni mer, azt rögtön halál éri. Ha mégis sikerülne valakinek azokat kivinni, azonnal megszűnnék Magyarhon gazdagsága, s az ország puszta s elhagyottá lenne.”  

(Ipolyi Arnold: Magyar mythologia - Pest, 1854)

 A legenda tanítása: 

Az a sok-sok kincs, mely az emberi szellem és munka gyümölcse, az ugyanakkor a Krisztusi hit, a Boldogasszony tisztelete és az apostoli egyház munkálkodásának is a gyümölcse. Mert hiába az ember fáradozása, ha nincsen rajta Isten áldása!

Magyarországon ha valaki ezekhez a legbecsesebb kincsekhez nyúl, az elpusztul. S ha mégis valakinek sikerülnek a kereszt, a boldogságos Szűz tiszteletét, és a tizenkét apostolra alapozott egyházat Magyarhonból kivinni, akkor minden gazdagsága megszűnnék és az ország elpusztulna.

     Magyarországot a pusztulás szélére sodorta a Vörös terror, majd 1945-től a kommunista diktatúra. 

     Ma kezd valamelyest talpra állni az ország, hisz Alkotmányunk így kezdődik: "Isten, áldd meg a magyart!" Visszataláltunk - hála Istennek - a Héttoronyba, melynek kincsei ismét a miénk, csak jó lelkiismerettel és odaadással dolgozzunk a közösség javára.