Drámai helyzet

A drámai helyzet kifejezést a köznapi használatban mindenféle feszültséggel teli, nagy indulatokat mozgató, váratlan eseményre is használjuk: családi dráma, drámai pillanatok stb. A drámai helyzeteket az jellemzi, hogy megrázó hirtelenséggel történő feszültség jelenik meg bennük. A szereplőknek valamilyen cselekvési döntést kell hozniuk, és ez a döntés életükre vagy a közösségük életére jelentős hatással van. A dráma feszültségét éppen az adja, hogy a szereplőknek dönteniük kell valamely probléma felmerülésétől a megoldásra vonatkozó döntés meghozataláig, a cselekvés azonban akadályba ütközik, vagy csak nehézségek árán valósítható meg. Amikor a döntések eredményeképpen megszületik a cselekvés, a drámaiság szertefoszlik. Ez nem azt jelenti, hogy minden dráma egyetlen döntési helyzetet tartalmazhat csupán: a dráma szerkezetét a legtöbb esetben a döntések és következményeik láncolata adja.

Jézus példabeszédei tele vannak feszültséggel, köztük a tíz szűzről mondott, lelki éberségre intő példabeszéde is. (Mt 25,1-13) A korabeli lakodalmi szokásból kiindulva mondja el közérthető és tanulságos tanítását a tíz szűzről. A menyasszonyt körmenetben kísérték el atyja házából a vőlegény házába. A szertartás éjszaka folyt, s a koszorús lányok lámpát vittek magukkal. A vőlegény érkezése nem volt meghatározva, ezért komolyan fel kellett készülni. Az okosak tartalék olajat is vittek korsóikban. A könnyelműek csak a lámpát. Esti várakozásukban elaludtak. A vőlegény érkezésének bejelentése drámai helyzetet teremt. A könnyelműek ekkor veszik észre, hogy lámpásaik kialvóban vannak. Így nem állhatnak a vőlegény elé. Az okosak tudják, hogy életük fényét tápláló hitet nem lehet kölcsön adni. Ötlettel szolgálnak, próbálkozzatok ott ahol ezt adják. A balgák zavarodottságukban a kereskedőhöz szaladtak. Az okosak ezalatt bevonultak az új párral a menyegzős lakomára, s mögöttük az ajtó bezárult, hogy örömüket senki se zavarja meg. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket!” A helyzet drámai alakulása nem a vőlegény magatartásán, hanem a meghívottak hitén és felkészületlenségén múlott. A példabeszéd első és konkrét tanítása: Jézus a megígért vőlegény megérkezett, Keresztelő János be is mutatta, de kevesen készültek fel befogadására, mert nem ápolták a szövetséget. Jézus tanításából és csodatetteiből sem ismerték fel, hogy ő a Messiás. Kényelmükhöz és előítéleteikhez jobban ragaszkodtak, mint az Isten igazságához. Így zárták ki magukat az Újszövetség lakomájából. Általános érvényű figyelmeztetés: „Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!” Bölcs és okos, aki a teremtett világ jelei által is közel kerül az Istenhez. (Bölcs 6, 13-17) Isten pedig feltámasztja azokat is, akik Jézusban hunytak el. (1 Tessz 4, 13-14) Az emberiség drámájának Krisztus az alfája és ómegája.

„Először a Krisztusban elhunytak támadnak fel, azután mi élők.” 1Tesz 4,17

Ajánló: A szőkefalvi jelenések