Breton konferencián a székely nép önrendelkezési törekvéséről

November 15-én Nantes-ban, a Breton Kulturális Intézet (SKOL-UHEL AR VRO - INSTITUT CULTUREL DE BRETAGNE) konferenciát szervezett BRETAGNE, EURÓPAI RÉGIÓK és a részvételi demokrácia címmel. A konferenciára abból az alkalomból került sor, hogy Franciaországban újrarajzolják a közigazgatási határokat, és a bretonok szeretnék, ha az 1941-ben más területhez csatolt Nantes és környéke visszatérne Bretagne-hoz, amit a francia állam nem támogat. A konferencián négy francia nyelvű  előadás hangzott el: Jean-Jaques Monnier (breton történész, egyetemi tanár) – A bretonok kollektív válaszai történelmük nagy kihívásaira; 

 Jean-Pierre Le Mat (a Bonnets Rouges-Vörös Sapkák breton nemzeti ébredési mozgalom szellemi vezetője) –  XXI. századi törekvések a "Bretagne-ban élni, dönteni és dolgozni"-eszme valóra válásáért; Patrubány Miklós István Ádám (a Magyarok Világszövetségének elnöke) – A székely nép és önrendelkezési törekvései; dr. Léh Tibor (az MVSZ Franciaországi Országos Tanácsának elnöke) – Előrejelzés az EU-régiókról, és többszintű kormányzás az EU-ban. Alább közzétesszük az MVSZ elnökének Nantes-i előadását.

Breton címer

A székely nép és önrendelkezési törekvései

Az I. Székely – Magyar Világtalálkozó (Szeged, 2010. augusztus 15.) részvevői Zárónyilatkozatukban megállapították, tudomásul vették és megerősítették, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát. Ahhoz, hogy ne kisebbségként, ne népcsoportként, hanem népként határozza meg magát, a székelységnek több számottevő körülmény erősíti meg jogát:

1.      A székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv.

2.       A székelység a világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a székely rovásírással rendelkezik.

3.       A székelység önálló és kiforrott jogrenddel rendelkezik, amely a sajátos örökösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutio-ig terjed.

4.       Az 1509-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio a világot két évszázaddal megelőzve, először foglalta törvénybe a személy sérthetetlenségét, mely szerint székely embert, hatályos bírói ítélet híján tilos fogva tartani. Ugyancsak szentesítette Székelyföld területén a szabad kereskedelmet. A székelyek lakta területet, a Székelyföldet jelentős jogkörökkel rendelkező székekre bontotta (különleges jogállású területek).  A szék szó latinul sedes. A székelyek székek-sedes  szerinti területi-jogi szerveződését a XXI. századi, integrálódó Európa a székiség, azaz a szubszidiaritás elvében élteti tovább.

5.        A székely nép ősnép. Különböző dokumentumaiban a székelység ezredéve szkítának nevezi magát. A szkítákat az ókori görögök is ősnépnek nevezték. A székelység ősiségét elismerte és méltányolta a legújabb kori európai magyar államot megalapító Árpád-ház dinasztia is, amely minden székely embert születésénél fogva nemesnek nyilvánított, a Magyar Királyság egész területén.

6.       A székelység ősidők óta saját maga által folyamatosan és máig többségben lakott területtel rendelkezik. A  Székelyföld örök! konferencián több dolgozat egybecsengően vetette fel és bizonyította, hogy a székelység több évezrede saját területén él, a Kárpát-medencében. A közelmúlt évtizedeiben lezajlott erőszakos román kolonizációs kísérletek ellenére a Székelyföldön – egy Szlovénia nagyságát megközelítő területen – közel egymillió székely él, 86%-os többségben.

7.       A székelység szabad emberek közössége, amely bizonyítottan képes volt önmagát megszervezni, saját életét önkormányzattal működtetni. Az isteni teremtés szándékával egybecsengően cselekszik a székelység, amikor népként fogalmazza meg magát, és amikor megfogalmazza önrendelkezési igényét.

Amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének több elfogadott dokumentuma is kinyilvánítja, a népeket elvitathatatlanul megilleti az önrendelkezési jog.

A székely népnek, mint nemzetközi jogalanynak joga van saját nemzetközi státusát, népfogalmát önállóan definiálni, s ehhez kapcsolódó jogképességét kinyilvánítani.

A Székely Nemzetgyűlések

A székely nép története során súlyos helyzetekben mindig összehívták a Székely Nemzetgyűlést.

A székely önkormányzás legmagasabb, többnyire Székelyudvarhelyre összehívott fóruma, az egész székelységre kiterjedő törvényhozási és bíráskodási intézménye volt a Székely Nemzetgyűlés. Első okleveles adat 1344-ből említi. Ettől fogva rendkívüli időközönként összehívták, mikor szükségét érezték.

1357 – A szentmihálykövi vár birtokviszonyait kipuhatoló, Nagy Lajos királynak szóló káptalani jelentés említi.

1455 – Zabola

1505 és 1506. november 23. – Az Udvarhelyi Constitutio-t (Székely Alkotmány) állítja össze, melybe összeírja a székely nemzet hagyományos törvényeit, perrendtartást szervez, és más, 1848-ig ható törvényeket szerkeszt. „A szeretet, a harag, a gyűlölség és a maguk hasznoknak keresése a bírákat és törvénytevőket itt a mi Székelyországunkban gyakorta nem engedi meg, hogy igazat lássanak és ítéljenek” – mondja az 1505. évi udvarhelyi nemzetgyűlés végzése. Ezért szigorú büntetést, számkivetést szabtak a hamisan ítélő bíróra, aki vagy könyörgésért, vagy ajándékért, vagy pedig maga hasznáért az igaz útról valamely-felé kitérne.

1524. november 15. – A Marosvásárhelyen tartott Székely Nemzetgyűlés az elnyomatást panaszolja fel. Úgy látja, hogy a külső és belső ellenség miatt immár a végső veszedelem fenyeget.

1555. április 28. – Az ősi székely törvényeket 88 cikkelybe foglalja.

1562. április – A székely nép tiltakozik ősi nemzeti szervezetének önkényes fölforgatása ellen, sértett jogait visszaköveteli. A székely fölkelés előzménye.

1581 – Sérelmezi, hogy az országgyűlés végzéseiből a székelyeket illető törvénycikkeket kiírták.

1606. december 24. – Fontos, a székely nép szabadságára vonatkozó határozatok.

(Végzései, amelyek nem szerepeltek a dolgozatban: 1. „A szabad székely el ne köthesse magát; kik Bocskai uralma alatt holmi csekélységért elkötötték, váltsák meg magokat; azok, kik criminalitás miatt kötötték le fejüket vagy örökségüket, a fejedelem bejötteig maradnak.”2. „Minden dolog előbb a generalishoz menjen, s csak azután a fejedelemhez.”3. A kapitányok, királybírák a fejedelemhez küldendő lovasokat, gyalogokat és azok értékét pontosan, részrehajlás nélkül fölírják. 4.A székelység közt lakó oláh pásztorok marhalopására rovandó büntetésről rendelkezik.)

1607. október 9. – Rákóczi Zsigmond fejedelemsége idején (1607-1608) Petki János megnyeri a székelyeket, hogy adót fizessenek.

1608. – Szent György napja előtti hétfőn Báthori Gábor fejedelemnek (1608-1613) pénzsegélyt ad és sóaknákat is átenged. Ez is bizonyítja, hogy a székelyek a fejedelmek alatt is, csak önkéntesen, testvériségből járultak az adóhoz.

1614., 1627., 1635.  – Ezekről a székely nemzetgyűlésekről nincs adat. 1848. október 16-18. – Agyagfalván a Székely Nemzetgyűlés sorsformáló határozatokat hoz: A gyűlés résztvevői az egész székelység nevében felesküsznek a magyar kormányra. Kinyilvánítják, hogy a székely nép hajlandó védelmére kelni akármelyik népnek, amelyiknek jogai sérülnek.

2006. június 18. – Ditrói Székely Nemzetgyűlés. A Ditróban összesereglett minden székelyek Nemzetgyűlése, küldöttei révén kinyilvánítja, hogy a magyar nemzet részét képező székely nép élni akar önrendelkezésre való jogával, és ezen jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását.

A DITRÓI SZÉKELY NEMZETGYŰLÉS HATÁROZATA
2006. június 18.

2006. június 18-án Ditróban összesereglett minden székelyek Nemzetgyűlése, küldöttei révén kinyilvánítja, hogy a magyar nemzet részét képező székely nép élni akar önrendelkezésre való jogával, és ezen jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását.

A Székely Nemzetgyűlés megjelöli a történelmi székely székeket magában foglaló Székelyföld autonóm közigazgatási egység ideiglenes határait, amiképpen ezek a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia Parlamentjébe benyújtott Statútumban szerepelnek.

A Székely Nemzetgyűlés megfogalmazza és elfogadja Székelyföld államon belüli önkormányzásának alapelveit, amelyek ekképp foglalhatók össze:

1. Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföld minden lakosának és népének! A székely nép joga saját kebeléből választani önkormányzatot, nemzeti önazonosságát megőrizni, ennek védelmére megfelelő kiegészítő intézkedésekben részesülni,  számarányának megfelelő saját oktatási-, kulturális-, közigazgatási intézményekkel, döntéshozó, végrehajtó és bíráskodó testületekkel rendelkezni.

2. Székelyföldnek regionális szintű hatalmat akarunk, amelynek demokratikusan létrehozott döntéshozó szerve van és amely széleskörű autonómiával rendelkezik a hatáskörök, valamint ezek demokratikus gyakorlása terén, ugyanakkor rendelkezik a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközökkel.

3. Székelyföldön belül olyan regionális berendezkedést akarunk, amely rendelkezik a szubszidiaritás és az önkormányzás tényleges megvalósításához szükséges hatalmi szintekkel, és amelyet az európai integrációs folyamatban résztvevő Romániának sajátos belső szerveződésében, mint alapvető elvet tiszteletben kell tartania.

4. Esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek!

5. Demokratikus jogállamiságra jellemző társadalmi-politikai rendszert a közéletben! Teljes értékű közvetlen és közvetett demokráciát!

6. A tulajdonjog szavatolását, szabad vállalkozást, gazdasági esélyegyenlőséget és szolidaritást! Gazdasági és pénzügyi autonómiát! Az adók 90 százaléka Székelyföldet illesse meg!  

7. A Székely Nemzetgyűlés felkéri a mindenkori magyar kormányt, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómia-törekvései fölött.

Önrendelkezést a székely népnek — önkormányzást a Székelyföldnek!

Ahhoz, hogy a székely nép önrendelkezési törekvéseit teljességgel megérthessük, tudnunk kell, hogy a máltaiak miért nevezik magukat „siculus”-nak, avagy a maguk nyelvén „szekel”-nek. De erről, miként arról, hogy mi közük van a magyaroknak és a székelyeknek a menhir-ekhez, egy másik előadásban lehet szó.

Budapest-Nantes, 2014. november 15-én

Patrubány Miklós István Ádám

Két nyelvű táblák Quimperben

A Magyarok Világszövetségének elnöke

Le peuple sicule (székely)

et sa aspiration à l’autodètermination

Les participants du I-er Congres Mondial des Sicules et des Hongrois (Szeged, 15 aout 2010) ont constaté et confirmé le fait que les Sicules se définissent comme peuple indépendant. Plusieurs raisons concourent pour fonder le droit des Sicules à se définir comme peuple plutôt que comme „minorité” ou „groupe éthnique”:

1. Les Sicules disposent d’une langue qui leur est propre, le hongrois.

2. Les Sicules font partie de ces peuples rarissimes qui dès les temps les plus reculés disposent et se servent continuellement d’une écriturequi leur est propre, à savoir l’écriture sicule runique.

3. Les Sicules disposent d’une régime légale particulière achevée, allant des droits successoraux passant par les lois régissant la vie des communautés jusque  à une constitution propre, dite: la Székely Constitutio.

4. La  Székely Constitutio, adoptée en 1509 à Székelyudvarhely a codifié deux siècles avant le reste du monde le caractère inviolable de l’individu précisant  que le Sicule ne peut être détenu dans l’absence d’un jugement préalable. Elle a également sanctionné  le libre échange sur le territoire de la Terre des Sicules. La même constitution à réparti le territoire habité par les Sicules  (la Terre des Sicules) en des „szék” (districts à compétences particulière).  Ce mot signifie en latin sedes. L’organistion territoriale-judiciaire des Sicules en „szék”-sedes se reconnait dans le principe de la subsidiarité de l’Union Européenne.

5. Les Sicules c’est un peuple préhistorique. Dans nombre de leurs documents  ils se nomment Scythes. Les Grecs de l’antiquité ont tenu les Scythes aussi pour un peuple préhistorique. La dinastie fondatrice de l’État hongrois européen des temps modernes, la dinastie des Árpádiens a également reconnu et apprécié le caractère ancestral du peuple sicule déclarant que tout Sicule est noble de sa naissance et considéré comme tel sur tout le territoire du Royaume Hongrois.

6. Le peuple sicule vit continuellement et jusqu’à nos jours sur son propre territoire ou il est majoritaire. Plusieurs intervenents de la conférence intitulée  „La Terre des Sicules est éternelle!” ont remarqué et démontré  que les Sicules vives depuis des millenaires sur leur propre territoire, dans le Bassin des Carpates. Malgré les interventions oppresives colonisatrices roumaines des dernières décennies quelque un million de Sicules forment une majorité de 86% sur un territoire égalant approximativement celui d’une Slovénie.

7. Le peuple sicule est la communauté des individus libres, qui selon le témoignage des documents historiques est capable de s’organiser et vivre suivant le principe de l’auto-gouvernance. Les Sicules agissent en harmonie avec la volonté créatrice divine quant ils se définissent en peuple et déclarent leur prétention à l’autodétermination.

Selon la formule même des divers documents de l’ONU le droit des peuples à l’autodétermination est un droit inalinéable, jus cogens.

Le peuple sicule en tant que sujet de droit est autorisé à définir son statut international, à définir en tout indépendance son concept de peuple et déclarer en conséquence sa capacité juridique.

Breton zászló

Les Assemblées Nationales des Sicules

Lorsque le peuple sicule s’est trouvé en situation grave lors de son histoire, ils ont toujours convoqué l’Assemblée Nationale des Sicules.

Le forum de l’autodétermination sicule, l’Assemblée Nationale des Sicules a été convoquée dans la plus part des cas à Székelyudvarhely. Elle était l’institution  de législation et d’arbitrage valable pour tous les Sicules. La première est  prouvée par un document daté de 1344. A partir de cette date l’Assemblée était convoqué quand ils ont senti la nécessité.

1357 Il est mentionné dans une lettre adressée au roi Louis le Grand de Hongrie concernant les possessions du château fortifié de Szentmihálykő.

1455 Zabola 

1505 et novembre 1506 La Constitution d’Udvarhely  (Székely Constitutio) réunit les lois traditionnelles de la nation sicule, organise les procédés et règlement le procès et rédige autres lois en vigueur jusqu’à 1848. « L’affection, la haine, l’intolérance, la recherche des profits personnels souvent ne permettent pas que les juges,  les législateurs voient la vérité et jugent équitablement »  – dit l’arrêt de l’Assemblée d’Udvarhely. Pour cela les juges ayant pratiqué des jugements injustes, qui quittent le droit chemin soit  par supplication soit par cadeaux soit par intérêts privés  sont punis, exilés pour toujours.

15 novembre 1524 L’Assemblée Nationale des Sicules se plaint de l’oppression. Elle trouve qu’à cause de l’ennemies extérieures et intérieures les Sicules sont en péril.

28 avril 1555 L’Assemblée réunit en 88 articles les lois du peuple sicule.

Avril 1562 Le peuple sicule proteste à cause de la mise à côté des lois des Sicules. Ce sont les préambules de la révolte des Sicules.

1581 L’Assemblée proteste car les arrêts du parlement ne mentionnent pas les articles concernant les Sicules.

Le 24 décembre 1606 Arrêtées importants concernant la liberté des Sicules.

9 octobre 1607 Pendant le règne de Zsigmond  Rákóczi (1607-1608) János Petki convainque les Sicules de payer «  des impôts ».

1608 L’Assemblée donne une aide pécuniaire et des fosses de mines de sel au duc le lundi avant la fête de St Georges. Ce fait démontre que les Sicules volontairement, fraternellement interviennent dans les impôts.

1614, 1657, 1653  De ces Assemblées il n’y a pas de documents.

Le 16-18 octobre 1848 à Agyagfalva l’assemblée prend des décisions importantes. Les participants au nom de tous les Sicules  jurent fidélité au gouvernement hongrois. Ils déclarent que le peuple sicule est prêt d’aider n’importe quel peuple dont les droits sont blessés.

18 juin 2006 L’Assemblée Nationale des Sicules à Ditró. Les délégués sicules présents à Ditró déclarent que le peuple sicule faisant parti de la nation hongroise veut vivre avec le droit d’autodétermination et exige selon ce droit  la Terre des Sicules puisse exercer son auto-gouvernance à l’intérieur de l’état roumain.

RESOLUTION DE L'ASSEMBLÉE NATIONALE DES SICULES A DITRÓ

du18 juin 2006                        

                                     

L'Assemblée Nationale de tous les Sicules réunis à Ditró le 18 juin 2006, déclare par ses délégués que le peuple sicule faisant partie de la nation hongroise veut faire valoir son droit à l'autodétermination et conformément à ce droit, il exige une auto gouvernance pour le Pays des Sicules dans le cadre de l'Etat roumain.

L'Assemblée Nationale des Sicules définit les frontières provisoires de l'entité autonome administrative du Pays des Sicules qui comprend les communes historiques sicules, telles qu'elles figurent dans le Status approuvé par le Conseil National des Sicules et présenté au Parlement de Roumanie.

L'Assemblée Nationale des Sicules formule et agrée les principes de base d'une auto gouvernance du Pays des Sicules à l'intérieur de l'Etat caractérisé comme suive:

1. Liberté et égalité totales et réelles à tous les habitants et peuples du Pays des Sicules! Le peuple sicule a le droit d'élire en son sein son gouvernement, de garder son identité nationale et de bénéficier de mesures adéquates pour la protéger, de disposer, en proportion numérique, de ses propres institutions d'enseignement, culturelles, administratives, organes de décision, exécutifs

et juridiques.

2. Nous voulons pour le Pays des Sicules un pouvoir de niveau régional ayant son organe de décision démocratiquement élu et  qui dispose d'une large autonomie dans le domaine des sphères d'activité et l'exercice démocratique de celles-ci, tout en disposant des moyens nécessaires à la réalisation des tâches ;

3. Nous voulons, à l'intérieur du Pays des Sicules, instaurer un système régional qui possède les niveaux de pouvoir nécessaires à la véritable réalisation de la subsidiarité et de l’auto gouvernance  que la Roumanie , participant à l'intégration européenne, doit respecter comme principe essentiel dans son organisation interne, particulière.

4. Egalité des chances pour toutes les confessions religieuses reconnues!

5. Dans la vie publique, un régime socialo-politique propre à un' Etat de droit démocratique! Démocratie entière directe et indirecte!

6. Nous voulons la garantie du droit à la propriété, nous voulons la libre entreprise, l'égalité des chances économiques et de la solidarité! De l'autonomie économique et financière! Que les 90 % des impôts reviennent au pays des Sicules

7. L'Assemblé Nationale des Sicules appelle le gouvernement hongrois en fonction à exercer le statut d'un état-défenseur quant aux aspirations à l'autonomie du Pays des Sicules.

Autodétermination au peuple sicule – Auto-gouvernance au Pays des Sicules!

Pour comprendre la légitimité des aspirations du peuple sicule, il faut savoir pourquoi les Maltaises s’appellent « siculi », ou en leur langue « sekel » ? Mais cela ainsi que quelle est la relation entre Hongrois, Sicule et les menhirs, peut faire l’objet d’un autre débat.

  

Budapest-Nantes, 15 Novembre 2014.

PATRUBÁNY Miklós István Adám

Président de la Fédération Mondiale des Hongrois[1]

MVSZ Sajtószolgálat

8460/141120