Ferenc pápa elismerte a Teréz anya szentté avatásához szükséges csodát

December 17-én, születésnapja délutánján Ferenc pápa elismerte a Teréz anya közbenjárására történt csodát, és ezzel megnyitotta az utat a szentté avatáshoz – adta hírül a Vatikáni Sajtóközpont.

A Szentatya december 17-én magánkihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát, és engedélyezte újabb dekrétumok – köztük Kalkuttai Teréz anya, a Szeretet Misszionáriusai Kongregáció alapítója szenttéavatási dekrétuma  – kihirdetését. A szentté avatás pontos dátumát még nem közölték: feltehetően az irgalmasság szentévében, szeptember 4-én kerül majd sor a szertartásra.
A csodás gyógyulás 2008. december 9-én történt. Egy akkor 35 éves brazil férfi állapota véglegesen leromlott, a diagnózis ez volt: többszörös agytályog, elzáródás következtében kialakult hidrokefalusszal. Végeztek már rajta veseátültetést, immunrendszert gyengítő szereket kapott. Kritikus állapotba került, nem sok esélye volt annak, hogy a hatástalan kezelés után műtét nélkül életben maradjon.

Tavaly december 10-én mondta ki egyhangúlag az orvosi bizottság, hogy a gyógyulás tudományosan nem megmagyarázható. A teológusokból álló bizottság álláspontja is egyöntetű volt: ők arról nyilatkoztak, hogy egyértelmű ok-okozati kapcsolat van Teréz anya segítségül hívása és a hirtelen gyógyulás között. Idén december 15-én nyilvánított véleményt a Szentek Ügyeinek Kongregációja püspöki és bíborosi bizottsága, ők is egyöntetűen pozitív véleményt fogalmaztak meg.
A férfi mérnök volt, betegsége előtt nem sokkal nősült. 2008 első hónapjaiban kezdődött a kálváriája: az év végére nyolc agytályogot diagnosztizáltak nála. A kórházi kezelés hatástalan volt, az eredményei az agyvíz termelődése miatt egyre rosszabbak lettek. Műtét nélkül minden valószínűség szerint meghalt volna. December 9-én vitték a műtőbe, ekkor már kómában volt. Technikai okok miatt azonban a műtétet nem kezdték el. Amikor a sebészorvos fél óra múltán visszatért a műtőbe, meglepődve tapasztalta, hogy a páciens ébren van, ül, tünetmentes, teljesen a tudatánál van, és azt kérdezi tőle: „Mit keresek én itt?” Az orvos így vallott az esetről: „Soha nem láttam ehhez hasonlót, tizenhét éves praxisom során a hasonló esetekben mind meghaltak a betegek. Nem tudok tudományos, orvosi magyarázatot adni rá.” A vizsgálatok megerősítették, hogy a betegség rövid idő alatt elmúlt, minden következmény nélkül, a gyógyult férfi újra munkába állt, és folytatta korábbi életét.

A tanúvallomások bizonyítják, hogy számos imádságban fordultak a beteg gyógyulásáért Teréz anyához, különösen műtétje tervezett napján. Felesége – amikor látta, férje állapota milyen súlyos – azt kérte ismerőseitől, imádkozzanak az általa annyira tisztelt boldoghoz: „Mondjátok meg Teréz anyának, hogy gyógyítsa meg!” A műtőben való várakozás félórányi idejében éppen egy pappal és családtagokkal fohászkodtak Teréz anya közbenjárásáért a kórházi kápolnában.

Teréz anya 1910 augusztusában született Agnes Gonxha Bojaxhiu néven. Tizennyolc évesen felvételét kérte az angolkisasszonyok írországi anyaházába, amely a Loretói Miasszonyunk nevét viselte. Innen hamarosan Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Darjeelingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat 1931. május 25-én. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott Lisieux-i Kis Szent Teréz iránti tiszteletből választotta.
1946. szeptember 10-én hallotta meg Jézus hívását, hogy hagyja el a zárdát, és éljen a legszegényebbek között. 1948-ban vetette le a Loreto nővérek ruháját. Fehér száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. A Szeretet Misszionáriusai rend 1950 októberében kapta meg a jóváhagyást, majd 1965 februárjában pápai jogú társasággá lett.
Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték, 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat. 1997. szeptember 5-én halt meg. 2003. október 19-én avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Forrás és kép: Avvenire.it
Magyar Kurír
(tzs)