Karácsony az öröm
születése. Örömről szól az éjféli
mise evangéliuma: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz
majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid
városában” (Lk 2,1-14). A pásztorok miséje az öröm valóságát hirdeti: „A
pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit
csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik” (Lk 2,15-20). Az
ünnepi mise a megtestesülés titkának, Isten végtelen irgalmának értésébe vezet.
Itt szemléljük, hogy milyen közel jött hozzánk az Isten Jézus Krisztusban. Az
örömünk is belőle forrásozik: „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és
Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi
sem lett, ami lett... S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk
dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt
be. János tanúbizonyságot tett róla, amikor azt mondta: „Ez az, akiről
hirdettem: Aki nyomomba lép, nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én.”
Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.
Mert a törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és az igazság azonban Jézus
Krisztus által lett osztályrészünk.” (Jn 1,1-18) Hogy emberségünkben
kiteljesedjünk, ezt a Krisztus szerezte örömet kell újra és újra átélnünk.
Szent Ferenc 1223 karácsony éjszakáján élő Betlehemet állított fel Greccio
egyik barlangjában – így idézte fel Jézus születésének estéjét. A környék lakói
Ferenccel együtt imádkoztak, énekeltek, örültek, hogy ilyen szerető Istenünk
van. A misztérium ilyen formában történt megjelenítésével a szívekbe írta, hogy
emberré lett az Isten, testvérünk lett az Isten. Ettől kezdve a templomokban
elterjedt a Betlehem állítás és a betlehemezés. Amikor még jobban át akarták
élni a titkot, ezért házuk tisztaszobájába állítottak Betlehemet, karácsonyfát.
A legszegényebb embernek is hitet, reményt, szeretetet sugallt Jézus születése.
Az általa történt megszentelődés olyan nagy horderejű esemény, amely az egyén,
a család és a társadalom életét fokozatosan átalakítja.
Karácsony első vasárnapján a Szent Családot ünnepeljük, és bárki megkérdezheti, hogy mit jelent
Jézus, Mária, József a mai családnak: atyának, anyának, gyermekeknek?
Először
is egy volt a három egymás tiszteletében és szeretetében.
Másodszor
megtanulhatjuk, hogy semmi sem árthat azoknak a gyermekeknek, akiket szeretnek,
és azoknak a szülőknek sem, akik bíznak és készek életüket adni a gyermekeikért
és egymásért. Amit a szülő adni tud gyermekeinek, és
a gyermekek a szülőknek, az a szeretet.
A szeretet bontakoztatja ki az egyént.
Ezért a kilenc évesen árván maradt Lincoln Ábrahám (1809-1865), a nagy hírű amerikai
államelnök, amikor palotáját megépítette, a homlokzatára ezt a feliratot
helyezte: „Mindazt, ami vagyok, és ami
leszek édesanyám neked köszönhetem.”
„Nekem
Atyám dolgaiban kell lennem!” Lk 2,49.
Darvas-Kozma József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése