2016. 07. 09.

A menekülés igazi útja!



Az egzisztencializmus (a lat. existentia, 'létezés' szóból): a 20. század jellegzetes filozófiai irányzata. Az irodalomban R. M. Rilke és F. Kafka készítette elő. 
Az 1940-es években léptek színre a francia egzisztencialisták: J. P. Sartre, A. Camus, G. Marcel. Az egzisztencializmus központi gondolata: az embernek meg kell szabadulnia az öncsalás, hamis hit formáitól: az ideológiáktól, hagyományoktól, beidegződésektől, és "önmagává" kell lennie, ezért az ember "szabadságra ítéltetett" (Sartre). Szembesülnie kell öntörvényűségével, magányával, semmisségével, és éppen a "semmi" jegyében választja saját magát, alapozza meg cselekvését. Az egzisztencializmus mint nihilista "felvilágosodási" irányzat előbb Párizsban, majd Európa más részein is elterjedt, s fokozatosan társadalmi töltést nyert: lényegében az "egyedi szabadság" zászlóvivője lett. Ez a semmi felé, a halál felé való irányultság, a "határhelyzetek" jelentőségének hangsúlyozása akadályozza ezen téves irányzat követőjét, hogy pozitív feladatokat tűzzön maga elé. 
E filozófiai irányzat atyjának, Sartre-nak kijelentése: A pokol vagyok a másiknak.” 
Ez a mottó találóan fejezi ki azt az igazságot, hogy az individualista, önző ember büntetés az egész emberiség számára. És ebben gyökerezik a migránsok öntörvényűsége is.  
Báró Eötvös József, Karthauzi című regényét ezzel a mondattal fejezi be: Csak az önösnek nincs vigasztalása a földön.” 
A 20. század téves irányzata okozta bajokból kilábalni csak az evangéliumi parancs betartásával lehet. Az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszéd, vagyis az emberszeretet törvénye által. Egyedül ez alkalmas a globalizált világ sorsának jobbítására és a végső kifejlet bemutatására. 
Lássuk az életpéldát behelyettesítve:
Az irgalmas szamaritánus maga Krisztus.......... A sebesült maga az emberiség
... Katolikus Egyház................................................                   Zsidók és pogányok
... Árpád-házi Szent Erzsébet.....................................                  A szegények és a betegek
... Lelliszi Szent Kamill..............................................                 A betegek
... Kláver Szent Péter..................................................                  A rabszolgák
... Pongrácsz Szent István...........................................                  Az üldözött katolikusok
... Don Bosco Szent János..........................................                  A nyomorgó gyerekek
... II. Szent János Pál...................................................                  A kommunizmus igájában élők
Ezek a hősök, szentek megérezték, hogy az életben a legnagyobb érték a jóság. Ezt közölték. 
A szeretet pedig igazi, ha kiterjed mindenkire, főleg a szükséget szenvedőkre. Jézustól tanultuk meg, hogy szeressük ellenségeinket és imádkozzunk üldözőinkért és rágalmazóinkért. (vö. Mt 5,43-44) Ezzel a világ az üdvözítés útjára lépett. 
Ez az út ma is járható, a források, amelyből a szentek ittak, sosem apadnak el!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése