Ha valaki az
anyagiak miatt még éjjel sem tud nyugodni, annak legfeljebb egyetlen mentsége
lehet, ha ti. nyomorog. Mindenki másnál bűn, ha ennyire betölti a vagyon
gondja. Vagy azért bűn, mert nem egyenesen és nem becsületes pénzszerzései
nyugtalanítják. Nem is éri meg. Okos ésszel már földi szempontból sem: hittel
meg sehogyan sem. Nincs az az összeg, amelyért érdemes elkárhozni. És az ilyen
természetű bűnökből talán a legnehezebb megtérni. Egyrészt, mert a legöregebb
korban sem hagyják el az embert, sőt! (Déry Tibor, Kedves bóper!) Másrészt,
mert ezen a területen a megtéréshez hozzátartozik a jóvátétel is. Ez meg aztán
igazán nehezére esik mindenkinek.
De ha valaki
meg is marad az egyenes úton, ha szíve a pénz miatt még éjjel sem tud
megnyugodni, az bálványimádásra mutat. A Mammon rabja. Miért bűn ez? Mert túl
sokat kell fizetni érte olyanból, ami nem az emberé, tehát nem költhet belőle
tetszése szerint.
Először is
fizetnie kell a túlságosan hajszolt anyagiakért az egészségével, az élet egy
darabjával. A velejáró idegfeszültség talán károsabb a mértéktelen ivásnál vagy
a paráznaságnál is.
Másodszor
fizetnie kell más irányú kötelességeinek elhanyagolásával. Akinek mindig
anyagiakon jár az esze, az nem tud kellőképpen eleget tenni pl. a hitvesi
szeretet parancsának, a gyermeknevelés követelményeinek, de még vallási
kötelességeinek sem.
A
vagyonhajhászásért túl nagy a fizetség, hozzá képest mindenképp túlságosan
kicsi a jövedelem, a kamat. A pénz után való futás közben nem jut idő az
életre, szeretetre, üdvösségre. Egyetlen kamatozó dolog Istenben gazdagodni.
Szalai János dr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése