Szent Kornél és Ciprián

Szeptember 16-án Szent Kornél pápára és Szent Ciprián püspök vértanúkra emlékezünk. Szent Kornélt 251-ben szentelték a római egyház püspökévé. A hit tisztaságáért a Novatianus-féle eretnekség ellen küzdött. A császár Kornél pápát papjaival együtt száműzetésbe küldte. A pápa ott kapta meg Szent Cipriánnak, Karthágó püspökének vigasztaló levelét. „Ciprián, szeretett testvérének, Kornélnak. Ismerem hited és erényességed dicső bizonyságait, testvér. Hitvallásod jó hírét nagy-nagy örömmel vettem, és szinte úgy érzem, hogy magam is társad vagyok, sőt részesedem érdemeidben és dicsőségedben. Ez természetes, hiszen egy az Egyházunk, egy szív, egy lélek vagyunk, és megbonthatatlan az egyetértésünk. Paptársai dicsérete fölött melyik pap nem örvendezik úgy, mint a sajátja fölött? Mely testvériség nem örvendezik bárhol is a testvérek örömével? El nem mondható, hogy mekkora lelkesedés és ujjongás fogadta a bátorságodról és sikeredről érkezett jó híreket. Te voltál testvéreid vezére a hit megvallásában, sőt, a testvérek hitvallása még nagyobbá tette a tiedet. Azzal tehát, hogy elsőnek léptél a dicsőség útjára, sokakat tettél a dicsőség társává; azzal pedig, hogy mindenki nevében elsőnek voltál kész hitvallást tenni, hitvalló lelkületet öntöttél a népbe.” Kornél száműzetéséből visszatért, utána Gallus császár elé állították, s mivel rendíthetetlenül kitartott hite mellett, a császár ólmos korbáccsal ütlegeltette, és megparancsolta, hogy vezessék Mars templomába, és ott vagy áldozik az isteneknek, vagy fejét veszik. Útban a templom felé egy katona megkérte Kornélt, hogy térjen be otthonába, és imádkozzék feleségéért, aki öt éve bénán fekszik. Az asszony a pápa imájára meggyógyult, mire húsz katona ővele és férjével együtt hitt az Úrban. Ezután a Civitavecchia melletti Mars templomba vezették mindnyájukat, s Kornél pápával együtt vértanúságot szenvedtek az Úr 253. esztendejében. Kornél pápa holttestét Rómába vitték, és a Kallixtusz-katakombában temették el.

Szent Ciprián Karthágóban született 210 körül pogány családból. Megtérve pap lett, majd 249-ben szülővárosa püspökévé szentelték. A nehéz időkben kitűnően kormányozta egyházát tetteivel és írásaival. A Valerianus-féle üldözés idején Ciprián püspököt Patrícius proconsul maga elé idézte. Miután semmiképpen nem tudta eltántorítani a hittől, száműzetésbe küldte. Majd utóda, Galerius Maximus helytartó visszahívatta és halálra ítélte. Miután meghozta az ítéletet, Ciprián püspök hálát adott Istennek. A bakó a vesztőhelyre kísérte és így nyerte el a vértanúság koronáját 258. szeptember 14-én. Vértanúságát megörökítették a prokonzuli aktákban.

Adja Isten, hogy a szent vértanúk közbenjárására gyarapodjunk hitben és állhatatosságban, és odaadó lélekkel munkálkodjunk az Egyház egységén.