Szűz Mária, Jézus anyja történeti alak, neki is vannak szülei, akiket a
jeruzsálemi és a názáreti hagyomány Joákimnak és Annának nevez. A Szentírás
hallgat róluk, mert az evangélium íróinak főszempontja, hogy megismerjük Jézus
Krisztust és a benne való hit által életünk legyen (Jn 20,31). A Szentföld
azonban mintegy az ötödik evangélium tartja fenn hiteles és valóságos
emlékezések sorát. Ezek között az első éppen Szűz Mária szüleinek jeruzsálemi
háza a Juh-kapu és a Beteszda-fürdőmedence közelében. A keresztény hagyomány
szerint azon ház helyén épült az 4. századra visszamenő templom, ahol Szűz
Mária és szülei laktak és amit ma Szent Anna templomnak neveznek. Ezen kívül
Észak-galieában Szeforiszban és Názáretben is volt egyszerű lakásuk. Joákim és
Anna életét a gyermektelenség árnyékolta be. A Jakab protoevangéliumában
olvashatunk áldozatos életükről. Joákim áldozatot akart bemutatni, amikor egyik
pap figyelmeztette: „Nincs jogod, hogy elsőként mutasd be áldozatodat,
hiszen nem nemzettél sarjat Izraelnek!” (Jk Pe 1,2) Joákim ekkor a pusztába
ment, 40 napig böjtölni. „Nem távozom innen, sem ételért, sem italért
– mondta magában -, míg az én Uram és Istenem rám nem tekint. Az imádság
lesz ételem és italom. Felesége,
Anna, kettős bánatán bánkódott, két keservét keseregte: Keserves lesz az
özvegységem, keserves a meddőségem!”
(Jk Pe 1,4-2,1)
Joákim az Úr angyalától kapott értesítést, hogy felesége, Anna gyereket vár.
Anna is megkapta az ég üzenetét, hogy gyermeke születik, és ekkor így szólt: „Úgy igaz, ahogyan él az Úr, az Isten – fogadkozott Anna -, szüljek akár fiút, akár leányt,
áldozati ajándékul viszem az én Uram és Istenem elé! Az Ő szolgálatára lesz a
gyermek élete legvégső napjáig!” (Jk Pe 4,1). Joákim az ünnepre hazatért, és Anna így
szólt hozzá: „Most már tudom, hogy az Úristen
gazdagon megáldott. Mert lám, az özvegy nem özvegy többé, lám, a meddő asszony
méhében fogant!” (Jk Pe 4,4)
Mikor aztán Mária három éves lett, szülei a templomba vitték és Mária a templom
hajadonjai közé került, ezentúl a templomban élt. Joákim Szeforiszba költözött,
ahol nemsokára meghalt. Anna pedig, ebben szintén egyetért a hagyomány, újból
férjhez megy, valószínű Názáretbe. Amikor Mária tizenkét éves lett az Úr
templomában, akkor hazakerült Názáretbe, édesanyja új családjába. Ezek
rajzolódnak ki az emlékek homályos rétegein keresztül. Amikor tizenhat éves
lett, akkor váratlanul feltűnik a Betlehemből származó rokonnak, Józsefnek
rejtélyes alakja, akiről már az evangéliumok is beszélnek. Márián pedig
beteljesedett Joákim áldása: „Atyáink
Istene, áldd meg ezt a gyermeket, add, hogy a neve emlékezetes legyen örökké,
minden nemzetség előtt!” (Jk Pe 6,2)
A hagyomány szerint Szent Anna megérte a Szentcsalád hazatérését Egyiptomból és örvendezett annak, akiért és aki által a kegyelmet kapták.
A hagyomány szerint Szent Anna megérte a Szentcsalád hazatérését Egyiptomból és örvendezett annak, akiért és aki által a kegyelmet kapták.
Szent Anna tisztelete a 13–14. században terjedt el Magyarországon, a
keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán. Tiszteletét
tanúsítja az Árpád-kori Marosszentanna, Nyárádszentanna temploma, továbbá a
Szent Anna-tói, a csíkbánkfalvi Kálvária, a csíkszenttamási, a
Gyergyószentmiklós Csobot-hegyi Szent Anna-kápolnák. Az ünnep napja a
jeruzsálemi Szent Anna templom fölszenteléséhez, július 26.-hoz fűződik. Bálint
Sándor a következőket írja: Szent Annát kiváltságos patrónájaként tisztelte sok
ügyében-bajában az asszonynép, továbbá akiknek foglalkozása valamiképpen az
asszonyi gondoskodással függ össze. Védőszentje volt a bányászoknak is,
nyilvánvalóan azért, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett
kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent
Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt
patrónája volt a várandós asszonyoknak és a haldoklóknak. Tiszteletének napja a
keddi nap. Csíkszeredában a második világháború után minden keddi napon
megtartották Szent Anna tiszteletét.
Ma is kérjük közbenjárását a várandós édesanyákért:
Ma is kérjük közbenjárását a várandós édesanyákért:
Dicsőséges édesanya, Szent Anna, Isten az áldott
állapotban lévő anyák támaszául is rendelt téged. Bizalommal és állhatatosan
kérünk, könyörögj a gyermeket váró édesanyákért és szívük alatt hordott
gyermekükért! Isten óvjon meg őket minden bajtól! Szent Anna, te állj mellettük
majd akkor is, amikor világra hozzák gyermeküket! Esdj ki számukra erőt és
türelmet, hogy áldozatos szeretettel fogadhassák azt, akit már most nagyon
szeretnek! Két legdrágább édesanya, Szent Anna és Istenszülő Boldogságos Szűz
Mária, könyörögjetek az áldott állapotú édesanyákért! Szűzanyám és Szent Anna,
bízunk bennetek! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése