Ez a magdalai Mária nem
azonos a Lukács-evangéliumában szereplő nyilvános bűnös asszonnyal (Lk 7,36),
aki Jézus működésének második évében Galileában, Simon farizeus házában és
ebédjén Jézus lábait könnyeivel öntözve megmosta és illatszerrel megkente. De
az ő emléknapját is a magdalai Mária napján tartja az Egyház. Innen adódott a
félreértés Nyugaton a 7. századtól, hogy összemosódott Mária Magdolna személye
a bűnbánó nőével.
Mária Magdolna megtapasztalta, hogy a szívünkben, Jézus
Krisztus megtöri a gonosz hatalmát. A gyermektelen özvegy ezért gyógyulása
miatti hálából a galileai asszonyoknak ahhoz a csoportjához csatlakozott, akik
gondoskodtak Jézusról és szolgáltak neki körútján. Húsvét napján, az ifjabb
Jakab és József anyjával, a názáreti Máriával kora hajnalban kiment Jézus
sírjához, még a pénteken megvásárolt illatszerekkel befejezni a bebalzsamozást.
Előresietve nemcsak őrök nélkül, de üresen találta a sírt, s visszaszaladt a
városba, megmondani azt Péternek és Jánosnak. Majd újra visszatért a sírhoz, de
már nem találta ott az apostolokat, és akit látott, zavarában őt a kertésznek
vélte. Beszéd közben rájött, hogy az a föltámadt Jézus, és üzenetet vett át
tőle az Apostolok számára. Ezért kapta Magdolna az apostolok apostola nevet.
Ezzel a magdalai Mária eltűnik az Evangéliumok lapjairól. De hűséges és
Jézusnak mindvégig hálás életét a jeruzsálemi közösség tagjaként folytatta
tovább.
2. Mit tanulhatunk Szent Mária Magdolnától, az apostolok apostolától?
Először, Mária Magdolna arra tanít, hogyha a
„hét ördög” tart megszállva, vagyis sok betegségben szenvedünk, tudatosan
keressük gyógyulásunkat.
Ami beteggé teszi életünket, az a hét főbűn:
a kevélység, a
fösvénység, a bujaság, az irigység, a torkosság, a harag, a lustaság.
Gyökerükben mind jó hajlamok, ösztönök, amiket Isten oltott természetünkbe, és
amik javunkat, fennmaradásunkat szolgálják, ezért nélkülözhetetlenek. Ám a
bűnbeesés után, amikor elménk elhomályosult és akaratunk rosszra hajló lett,
megjelentek az ösztönök és hajlamok vadhajtásai. Ezekkel a vadhajtásokkal
gyűlik meg a bajunk, ezek veszélyesek, mert rombolnak. Ezeket a vadhajtásokat
nem tudjuk pontosan beállítani, mert ezek nem ismerik a megálljt, a mértéket.
Ebben csak Krisztus tud segíteni.
Másodszor, Mária Magdolna arra tanít, hogy
bajainkban Jézus Krisztust keressük, aki meggyógyít hét szentsége által.
A szentségek a kegyelem hatékony jelei, melyeket Krisztus alapított és az
Egyházra bízott, s általuk kapjuk az isteni életet. A látható szertartások –
melyekkel a szentségeket ünnepeljük –, jelölik és létrehozzák minden szentség
sajátos kegyelmeit. A szentségek hatékony jelek, amelyek gyümölcsöt hoznak
azokban, akik hittel és a szükséges fölkészültséggel fogadják (KEK 1131). Az
Újszövetség szentségeit Krisztus alapította és szám szerint hét van:
keresztség, bérmálás, Oltáriszentség, bűnbánat, betegek kenete, egyházi rend és
házasság szentsége. A szentségek keresztény életünk minden fontos pillanatát és
állomását érintik, megadják a születést, a növekedést, a gyógyítást és a
küldetést.
Harmadszor, Mária Magdolna arra tanít, hogy
a Szentlélek segítségével maradjunk hűségesek Krisztushoz és üzenetét adjuk
tovább.
A Szentlélek hét ajándékával: bölcsesség, értelem, tanács,
erősség, tudomány, jámborság és az Úr félelmének lelkével formál bennünket
Jézus apostolává.
Kérjük a hét ajándék Istenét, hogy segítsen bennünket Jézus útján járni,
és az örömhírt úgy adjuk tovább a családban és a társadalomban, ahogy azt Mária
Magdolna és tiszteletreméltó eleink tették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése