1451. február
3-án meghalt II. Murád szultán, aki uralkodásának jó részét a velenceiek,
szerbek és magyarok, illetve a karamáni emírek elleni harcban töltötte el. A
drinápolyi trónon fia, a 21 esztendős, harcos mentalitású uralkodó, II. Mehmed
követte (1451-1481), akinek az utókor a "Hódító" melléknevet adta.
Célul tűzte ki Konstantinápoly elfoglalását. Ezért mind diplomáciailag, mind
katonailag, mind gazdaságilag Konstantinápoly tökéletes elszigetelésére törekedett.
Sietősen békét kötött a város lehetséges európai szövetségeseivel,
mindenekelőtt Magyarországgal és Velencével. Hadat indított legkitartóbb
anatóliai ellenfele, Ibrahim emír ellen, s a hadjárat sikere garantálta számára
a nyugodt felkészülés lehetőségét.
Visszatért Kis-Ázsiából Drinápolyba, és
megkezdte a felkészülést. Elsőként az anatóliai parton I. Bajazid (1389-1402)
szultán által emelt erőddel szemközt a Boszporusz legkeskenyebb részén
várat kezdett építtetni, ami 1452 augusztusára elkészült. A görög császár XI.
Konstantin Palaiologos (1449-1453) városa a külvilágtól el lett vágva a vízen
is. A várost - 5000 görög katona, 2000 idegen zsoldos, az önkéntesek,
felfegyverzett polgárok - összesen 9000 katona védte. II. Mehmed 1453 elején,
Drinápoly mellett összegyűjtötte haderejét, ami 80000 fegyveresből állott. Az
Orbán mester készítette ágyukkal április 12-én megkezdte Konstantinápoly
ostromát, ami május 29-ig tartott. Ezer évi fennállás után a Kelet Római
Birodalom elesett. A szultán délután lépett a városba, a pusztulás láttán
állítólag könnyezve mondta: "Milyen nagyszerű várost szolgáltattunk ki a
rablásnak és a rombolásnak!"
A “Hódító” szultán önmagát a római császárok
örökösének nyilvánította és a Kereszténység (Európa) elfoglalására készült,
csak előtte állt az „egész kereszténység védőpajzsa”, Magyarország. Elsőként
Nándorfehérvárt, Budát és Bécset akarta elfoglalni.
A közvetlen veszély
két embert sarkallt azonnali cselekvésre: Hunyadi Jánost és a ferences
népszónokot, Kapisztrán Jánost. III. Callixtus pápa 1456. június 29-én
kiadta az imabullát, hogy a katolikus templomokban kondítsák meg a harangokat
és a hívek imádkozzanak a magyarok győzelme érdekében.
Nándorfehérvárt 1456. július 4-től 21-ig ostromolta II.Mehmed szultán százezer fős hada.
Nándorfehérvárt 1456. július 4-től 21-ig ostromolta II.Mehmed szultán százezer fős hada.
A várat kezdetben
Szilágyi Mihály védelmezte, majd Hunyadi János.
Július 22-én került sor a döntő támadásra, amelyet Kapisztrán János indított el, és döntő győzelmet arattak a tízszeres túlerő felett.
A török sereg olyan súlyos veszteséget szenvedett, hogy az éjszaka folyamán minden felszerelését hátra hagyva, menekülésszerűen visszavonult.
A déli harangozást elrendelő pápa augusztus 6-án értesült a győzelemről és ennek emlékére az Úr színeváltozása napját ünneppé nyilvánította.
Július 22-én került sor a döntő támadásra, amelyet Kapisztrán János indított el, és döntő győzelmet arattak a tízszeres túlerő felett.
A török sereg olyan súlyos veszteséget szenvedett, hogy az éjszaka folyamán minden felszerelését hátra hagyva, menekülésszerűen visszavonult.
A déli harangozást elrendelő pápa augusztus 6-án értesült a győzelemről és ennek emlékére az Úr színeváltozása napját ünneppé nyilvánította.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése