XVI. Benedek a gazdasági válságról

XVI. Benedek pápa a válság kapcsán kifejtette, hogy változtatni kell a gazdasági modellen.

„A válság arra kötelez bennünket, hogy újratervezzük utunkat, új szabályokat és a kötelezettségvállalás új formáit kialakítva” – írta Caritas in veritate k. enciklikájában XVI. Benedek. A Joseph Ratzinger pápaságát meghatározó témák egyike a súlyos gazdasági válság idején a személy és a népek átfogó emberi fejlődése volt.
„A gazdasági és társadalmi válság leküzdéséhez mindenki részéről szabad és felelős erőfeszítésekre van szükség. Félre kell tenni a részérdekeket, hogy összefogva közösen tudjunk szembe nézni a nehézségekkel, amelyek a társadalom minden területére kiterjednek, különösen is a munka világára” – mondta a CISL olasz szakszervezet képviselőinek 2009-ben a pápa.
A világválságból való kilábaláshoz a szolidaritás és a felelős részvállalás új kultúrájára van szükség, XVI. Benedek meggyőződése szerint. Társadalmi tanítását a Caritas in veritate k. enciklikájában fejtette ki. A világválság tombolása idején, 2009-ben megjelent enciklika azonnal közönségsikerré vált, amely felkeltette a Wall Street dolgozóinak figyelmét is. A pápa ebben arra hív, hogy a személy szolgálatában álló gazdaságot valósítsanak meg és 40 évvel VI. Pál Populorum progressio k. enciklikája után újra hangsúlyozza, hogy a népek fejlődése legyen átfogó jellegű. Ebben az összefüggésben a Szentatya megállapította, hogy a gazdasági válság eredete az etikai és antropológiai válságban gyökerezik. „A gazdaság nemcsak a piac önszabályozó mechanizmusa által működik, hanem etikai érvekre is szüksége van” – mutatott rá 2011-ben Madrid felé vezető repülőútján.
A fejlődési modell megváltoztatására vonatkozó legerősebb szavait XVI. Benedek a 2013-as Béke Világnapi üzenetében fogalmazza meg. Kritikával illeti a radikális liberalizmus és a technokrácia ideológiáit, amelyek szerint a gazdasági fejlődést kell előtérbe helyezni, akár az állam szociális funkciójának és a társadalmi jogok – közöttük a munkához való jog – kárára is. A pápa a pénzügyi és monetáris piacok etikai átszervezését kéri. A fejlett országokhoz fordulva emlékeztet arra, hogy a pénzügyi válságnál sokkal súlyosabb az élelmiszer válság, amely miatt egész nemzetek éheznek.
A keresztények minden szinten arra kaptak meghívást, hogy választ adjanak erre a kihívásra. Ahogy II. János Pál, úgy XVI. Benedek is annak a kívánságának ad hangot, hogy szolidáris globalizációra van szükség, kiemelve az emberi család egységét. A keresztények kötelessége, hogy elítéljék a rosszat, tanúságot tegyenek és életben tartsák azokat az értékeket, amelyekre a személy méltósága épül, és hogy előmozdítsák a szolidaritás formáit, amelyek támogatják a közjót, hogy az emberiség egyre jobban Isten családjává váljon.

(sv) VR