Székelyek nélkül se Moldova, se címere nem lenne

A székelyek nélkül ma nem lenne Moldova. A románok is jól tudják, de hallgatnak erről. 

Szent László korától a Kárpátok keleti lejtőin töretlenül jelen van a magyarság. Védték az országot a besenyő, úz betörésektől. 

A tatárjárás (1241/2) után az arany Horda kelet-európai része egyre közelebb húzódott Magyarországhoz és megszállta a Pruttól nyugatra a Szeret-mentét, ahonnan be-beütött Erdélybe. Lackfi Endre székely és szász ispán 1343-tól kezdve, évente többször is vezetett hadat a tatárok ellen, de eredménytelenül. Nagy Lajos király 1345-ben utasította Lackfi Endrét, hogy űzze el a Kárpátoktól keletre tanyázó tatárokat. 

1345. február 2-át követően Lackfi 40000 könnyűlovas székely had élén elindul a Szeret-mentére, ahol három napig tartó küzdelemben győzelmet aratott a tatárok felett. Őket a Dnyeszter folyón túlra űzte. Bonfini írja: A tatárok vezérét, Atlamost elfogják, és amikor visszavonulót fújnak, a táborba viszik, és rögtön lefejezik. Az ellenség táborát kifosztják, zászlait megszerzik, a foglyok megszámlálhatatlan sokaságát megkötözve elviszik Visegrádra a királyhoz. A Lajos nevében  kivívott győzelmet megünneplik, és ... háromnapos hálaadást rendeznek.” A több ezer tatár foglyot Magyarországon szétszórva letelepítették, akik felvették a keresztény hitet. A Minorita Névtelen megemlékezik arról a csodáról, mely szerint Szent László és a Boldogságos Szűz személyesen segítették a harcoló székelyeket a tatárok ellen. Ezután a Szeret-mentére magyarok, székelyek, németek és románok telepedtek be. Ez időben alakulnak meg a kis mezővárosok. 

Nagy Lajos szolgálatai elismeréseként a máramarosi Drágosnak és fiának adományozta a Moldva folyó völgyét.Máramarosban, 1359-ben az izakonyhai  Bogdán vajda (több falu bírója) erőszakoskodott és félvén a király büntetésétől, hűtlenül kiszökött a Moldva folyó völgyébe és elűzte birtokairól Gyulát, Drágos fiát. Más szökevények társaságában megtette magát vajdának. Fia Lackó pedig elfoglalta a Szucsáva és a Szeret folyó forrás vidékét. Így a moldvai vajdaság területet már a Moldva folyó és a Szeret folyó felső szakaszáig kiterjedt.

Moldva címerében viszont ott van a székely címer is, a nap és hold, mert Moldva lakósságának egy része székely volt.

1399-ben a litván származású Juga kalandor,  rutén hadával erőszakkal magához ragadta a moldvai vajdaságot. Kihasználva a trónviszályokkal küzdő Magyarország elfoglaltságát, hadserege élén elindult és elfoglalta a Szeret-mentét Galacig és onnan keletre eső területeket. Ő hozta létre a mai Moldovának nevezett terület egységét, akit a következő évben főemberei fogságba vetettek és megmérgeztek. Moldva címerében a székelységet is megjelenítették, mint a vajdaság alkotó népét.