A
püspököt meglátogatta plébános osztálytársa, akivel bizalmasan elbeszélgetett
és szóba hozta, hogy egyik nagyobb plébániára nem tudja, kit is helyezzen.
Ekkor a plébános egy középkorú, Krisztus egyháza iránt elkötelezett, buzgó papot ajánlott.
Erre a püspök, meghökkent és azt mondta, hogy azt nem meri oda tenni, mert azt
mondják róla, hogy nagyon buzgó, rajongó. Két év múlva megtudta az említett pap, hogy mi volt a
püspöke véleménye róla, miközben paptársai gyakran tanácsot és segítséget kértek
tőle. Történt, hogy egyik templom búcsúján a megtérés komolyságát sürgette. Az
ünnepi asztalnál egy valaki megjegyezte, hogy nagyon aggódsz a lelkekért, akkor
szónokunk megválaszolt: Ti engem
rajongónak mondtok. Amikor ide kerültem, nemsokára a homokbánya mellett mentem
el és láttam, hogy három embert maga alá temetett a homok. Segítségért
kiáltottam, mégpedig oly hangosan, hogy a közeli faluban is meghallották. A
segítség megjött, és két embert sikerült megmenteni. Akkor senki sem mondta,
hogy rajongó vagyok. Most, amikor szegény bűnösökre rázúdul a végveszély, hogy
a kárhozatba temesse őket, s én Isten harsonájaként kiáltok feléjük, hogy
meneküljenek, ti engem rajongónak neveztek. Én nem rajongásból teszem ezt, mert
Krisztusnak csak egész szívvel lehet szolgálni.
Ajánlott Félpercesek.
Ajánlott Félpercesek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése