Afganisztán: miért ég itt minden, amihez nyúl az USA Külügyminisztériuma?
Az előzetes eredményeket július 2. helyett július 7-én,
a végleges eredményeket viszont 24-én teszik közzé. Az egyik fő esélyes
Abdullah Abdullah volt afgán külügyminiszter bejelentette, hogy nem
ismeri el az eredményeket, és hogy több mint 2 millió szavazatot
meghamisítottak. Az előzetes becslések szerint a második fordulóban
Ashraf Ghani Ahmadzai volt pénzügyminiszter győzött. Bár az első
fordulóban körülbelül 11 százalékkal maradt el Abdullah-tól. Most
Kabulban erőfeszítéseket teszenek, hogy a tárgyalóasztalhoz ültessék a
két riválist.
A legmeglepőbb az, hogy Abdullah Abdullah
és Ashraf Ghani Ahmadzai között nem olyan nagy a politikai különbség.
Mindketten a Talibán mozgalom meggyőződéses ellenzője. Mindketten
hajlandók aláírni megállapodást az USA-val a biztonsági szférában. Talán
mondható, hogy Abdullah határozottabban lép fel bármilyen külföldi
csapatok jelenléte ellen Afganisztánban. Ashraf Hamid-ot inkább
Amerika-barátnak tartják, mert több amerikai egyetemen tanult, és
Washingtonban funkcionárius volt a Világbankban.
Azóta,
hogy Washington katonai eszközökkel kezdett „demokrácia-injekciókat”
beadni Afganisztánnak, az elnök- és a parlamenti választások soha nem
értek véget itt botrányok és újraszámlálás nélkül. Az ország sikeresen
„előresántikálhatna”, ha nem tervezték volna az amerikai csapatok
visszavonását. Ezután a helyzet gyökeresen (és veszélyesen) változni
fog.
Orosz szakértők elmondása szerint a következő
hónapokban Afganisztán lángra lobbanhat ugyanúgy, ahogyan jelenleg ég
Irak, Líbia és Szíria. Hiszen amerikai „kísérletek” következtében az
ország valójában már szétesett több független „koronabirtokra”.
Meglepő, milyen stratégiai vaksághoz vezetnek amerikai ideológiai dogmák, amelyek az ország kizárólagosságát hirdetik - mondja Vlagyimir Iszajev
politikai elemző. Az USA most kénytelen ugyazokkal a csoportokkal
harcolni, amelyeket maga hozott létre és felfegyverzett Afganisztánban,
Líbiában, Irakban, Szíriában és Egyiptomban – tette hozzá Iszajev:
Az
új rezsimeknek nyújtott segítség ellenére, ezekben az országokban csak
folytatódik a szakadás, sokasodnak a problémák. Líbia legalább három
részre esik szét. Feltételezhető, hogy Irak is három vagy négy részre
bomlik fel. Afganisztán létezik de jure, azonban de facto több afgán
emirátusból áll.
A csapatok kivonulása után,
amire az év végén kerül sor, Afganisztán Irak pontos másolatává válhat,
ahol a radikális iszlám erők már az ország egyharmadát ellenőrzés alatt
tartják.
OH
OH
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése