Hatvan év után ismét van harangja a budapesti Sziklatemplomnak. Március 1-én Erdő Péter bíboros áldotta meg az adományból készült harangot, mely a pálos sziklakolostor tornyában kap helyet. A harangokban az apostolok és hithirdetők jelképét láthatjuk – fogalmazott szentbeszédében Erdő Péter.
Ismét szólni fog a harang a pálos Sziklatemplomban. Nagyböjt második vasárnapján Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét, vele koncelebrált Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, Györfi Szabolcs prior és a rend több tagja. A szentmise keretében Erdő Péter bíboros, aki pálos confráter, megáldotta a Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom új harangját.
Erdő Péter homíliájában az evangéliumhoz kapcsolódva a színeváltozás eseményéről beszélt. Ezt az evangélista a szenvedéstörténet nyitányának szánja – mondta Erdő Péter, majd a párhuzamot vont az Ószövetséggel, mikor Ábrahám és Mózes ment fel a hegyre. Ábrahám azért, hogy ott a fiát feláldozza Istennek. A színeváltozás történetében Jézus vállalja az áldozatot, így megfordul az üdvösség történetének a menete. Mózes pedig azért ment fel a hegyre, hogy megkapja a törvényt az Úrtól. Jézus is törvényt hoz, olyat, aminek a bűvkörében a tanítványok azt mondják, hogy „jó nekünk itt lenni”. Már itt a földön elkezdődik Jézussal az Isten országa – hangsúlyozta Erdő Péter.
Jézus maga a törvény. Őt utánozni, ez a keresztény szeretet törvénye – fogalmazott. Hozzátette: a színeváltozás története megerősíti az apostolokat, elmélyíti őket abban a hitben, hogy Jézus nagyobb, mint Mózes és az ószövetségi törvény. Jelzi Isten gyermekeinek szabadságát. Ez a szabadság nem korlátlan, nem ad tápot az emberi önkényességnek, mert minden cselekvésünknek van egyetlen hatalmas mintája és példaképe, és ez maga Jézus. Szabadok vagyunk, de az a kötelességünk, hogy Jézust kövessük és utánozzuk – hangsúlyozta Erdő Péter.
A mai szentmisében harangot szentelünk – mondta a bíboros, és kifejtette, mit lát a harangokban az egyházi hagyomány. Az „Egész földre elhat az ő szózatuk, és a földkerekség határáig az ő igéjük” – idézte Erdő Péter a 19. zsoltárt. Majd rámutatott: a zsoltár azt ünnepli, hogy a teremtett világ nagyszerűsége Istent, az Alkotót hirdeti. Isten a történelemben is szól az emberhez, Krisztusban mindent elmond magáról. Ennek hirdetői az apostolok, ezt hirdeti maga az Egyház, ennek meghallgatására hív a harang – fogalmazta meg Erdő Péter, hogy a harangokban az apostolok és hithirdetők jelképét láthatjuk. Emlékeztessen a harang szava Krisztus üzenetére, amely néha távolból hangzik, de vonzó és átható, erre a krisztusi igazságra rá kell tennünk az életünket – ehhez kért erőt és áldást a bíboros.
A harang megáldásának szertartása a szentbeszéd után következett: Add Uram, hogy híveid örömmel siessenek a templomba, tartsanak ki tanításodban és legyenek egy szív egy lélek – e szavakkal áldotta meg Erdő Péter az új harangot.
A harang évszázadokon át hívott imára, fogott össze közösséget, fejezte ki a közösség háláját. A megszentelt élet évében beszéljen a mi hálánkról is a hit világosságáért, az Úrhoz tartozás lehetőségéért – kérte a szentmise végén imájában Csóka János tartományfőnök.
Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomának nincs tornya, de mégis „haranglakta helyre kerül 60 kg súlyú bronzból öntött, Tárnoki András, Táncsics Mihály-díjas újságíró adományából, Farkas Titusz öntőmester műhelyében készült harang – tudtuk meg Györfi Szabolcs priortól. A sziklakolostor tornyában a következő hetekben, a szükséges szerelési munkák elvégezése után helyezik el a harangot.
Az alkotásra felírták „A budapesti pálos kolostor egykori harangjai emlékére öntette a Magyar Pálos Rend a Megszentelt Élet Évében, 2015-ben.” felirat mellett a közösség címere látható.
1934-ben a kolostor tornyában már volt egy 18 harangból álló, Boldogasszony Anyánk dallamát játszó harangjáték. A harangok 1951 után tűntek el a szerzetesek elűzését követően.
A Sziklatemplom története
1924-ben vetődött fel a templom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. A lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé akarták megépíteni, melyet a Magyarországra visszatelepülő pálosoknak szántak. A terveket Lux Kálmán készítette, a munkák 1931 tavaszára fejeződtek be. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz a pálos rend részére, amit birtokba is vettek.
1951 húsvéthétfőjén az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. Az 1960-as évek elején a templom bejáratát betonfallal elzárták. A Magyar Pálos Rend 1989. augusztus 27-én nyitotta meg újra a templomot és a kolostort. A betonfalat 1992-ben lebontották. Gyulay Endre püspök 1992. június 6-án szentelte fel újra.
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése