 |
| A háború áldozata. az ember! Háborús sírok Boszniában |
A Jugoszlávia mesterséges megteremtésével és annak titoista meghosszabbításával a soknemzetiségű és sokfelekezetű ország problémái nemhogy megoldódtak volna, hanem a benső ellenállás egyre erősödött, mígnem a kilencvenes évek elején teremtődött új, tekintély nélküli helyzetben nyílt konfliktusba került a hegemóniára igényt tartó szerb kommunista vezetés, szemben főként a horvátok törekvéseivel. Ebben az időszakban, II. János Pál pápa idején különösen is intenzív volt a Szentszék „külpolitikája”, amennyiben az érvényben lévő jugoszláv törvényekre hivatkozva bátorította a népszavazással történő akaratnyilvánítást az egyes tagországok részéről. A horvátoknak és aztán a boszniaiknak is igen nagy árat kellett fizetniük a deklarált és elsőként Németország és a Szentszék által elismert függetlenségükért. Amíg azonban a horvátok katonailag sikeresen ellenálltak és így kivívták függetlenségüket, addig a kisebb, elmaradottabb és a Nyugat által elhagyott Boszniát Szerbia egyszerűen maga alá gyűrte. A veszteségek óriásiak. A majd egymilliós Szarajevóban a katolikus lakosság 530 ezerről - a háború négy éve alatt - 125 ezerre sorvadt. Kilenc papot, köztük három ferencest öltek meg és egy nővért. 90 katolikus templomot romboltak le, további 127-et súlyosan megrongáltak. Hat szerzeteskolostort romba döntöttek, 21-et megrongáltak. Felmérhetetlen az ország kulturális öröksége jelentős részének, például a világhírű mostari Öreg hídnak az elpusztítása. A daytoni békeegyezmény óta pontosan húsz év telt el, a romok jelentős részét eltakarították, de a lelki sebek sokkal lassabban gyógyulnak és sajnos sok esetben nem is lehet látni a megoldást, a kiutat, mert a jelenlegi politikai törékeny és nagyhatalmak vigyázta rendszer csak az élesebb konfliktusok elkerülését garantálja. Az USA Ohio államában fekvő Dayton, ahol a békeegyezményt 1995-ben aláírták, utánanéztem, légvonalban 9720 km-re fekszik Szarajevótól. Onnan nem lehet látni az emberek arcait, pláne nem a szíveit. Ferenc pápa azért megy Európa ezen perifériájára, hogy tegye azt, amit oly sokszor mond és kér: közel menni az emberekhez, megérezni és megérteni szívüket. Ez szavak nélkül is, szolidaritás: „Ne félj, te kicsiny boszniai nyáj, én veled vagyok!”
VR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése