Az
amerikai képviselőház költségvetési bizottsága egy módosító
indítvánnyal beiktatta a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás
ügyét a külügyminisztérium költségvetési törvényébe, a precedens értékű
döntés egyúttal szorgalmazza, hogy készüljön jelentés erről a kérdésről –
derült ki a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF)
közleményéből.
A testület június 11-én, egy héttel a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor elnök vezette küldöttségének washingtoni
látogatását követően határozott így.
Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának
(Hungarian-American Caucus) két társelnöke, Marcy Kaptur és Andy Harris
által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az
amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést
azokról a lépésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok
visszaszolgáltatása érdekében tett. A módosító indítványt egyhangúlag
fogadta el a képviselőház költségvetési bizottsága.
Még mindig nem rendezték a „sötét kommunista” múltat
Marcy Kaptur, a frakcióközi csoport demokrata társelnöke a bizottság
ülésén a társelnökök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy
a román kormány az egyházi restitúció kérdését kezeli. „A mi
felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat
megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében,
amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket”
– mondta. Andy Harris, a caucus magyar származású republikánus
társelnöke hozzátette: „a külügyminisztériumnak mindent meg kell tennie
az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében”.
A kongresszusi bizottság döntését megelőzően, június 2. és 5. között a
Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation –
HHRF) meghívására Washingtonba látogatott az RMDSZ delegációja. A
küldöttség kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi
tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint a helyi
amerikai magyar közösség vezetőit tájékoztatta a másfél milliós erdélyi
magyar közösséget ért jogsértésekről.
Nem csak biztonságpolitika létezik
„Az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nem
csak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, annak ki kell terjednie a
kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek
tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére
is” – hangsúlyozta washingtoni látogatásakor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Elmondta, ezért úgy gondolják, hogy Amerikának továbbra is kiemelt
figyelemmel kell követnie, mi történik Romániában.
Közölte, belpolitikai intézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy az
országban a demokrácia 25 év után sem áll biztos alapokon. Az RMDSZ
értékelése szerint a Mikó-ügyben született ítélet, a közösségi
szimbólumok használatának büntetése, az etnikai követelések
közbiztonsági veszélyforrásként való értelmezése nem véletlen.
Kelemen Hunor kifejtette, az állam intézményeire nem nehezedik már
nyugati nyomás, „nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, így
megengedik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és
a jogállamiság követelményeit”.
A kongresszus magáénak tartja a magyar ügyet
A HHRF négy évtizedes munkája során a kongresszus első alkalommal sorol
magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé, a
külügyminisztérium költségvetésének részévé téve azt. Döntő tényező,
hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő felkarolta Marcy
Kaptur baloldali demokrata képviselő kezdeményezését: a romániai egyházi
ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való
felterjesztését – értékelte a fejleményt Hámos László, a HHRF elnöke.
Hozzátette: az új lehetőség egyben felelősséget, összefogást és közös
cselekvést jelent, a külügyminisztérium 90 napon belül elkészülő
jelentésének pontos, átfogó képet kell nyújtania az erdélyi történelmi
egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól. „A HHRF, akár az
elmúlt 39 évben, továbbra is minden eszközét latba vetve, hatékonyan
fogja közvetíteni a romániai magyarság jogos igényeit” – fogalmazott a
közlemény szerint Hámos László.
Az amerikai képviselőház egyhangúlag elfogadott határozatban tíz éve,
2005-ben már sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék
az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását (H.Res. 191). A Mikó-ügy
kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry
külügyminisztertől, hogy lépjen fel az igazságtalanul meghurcoltak
érdekében. Válaszában az amerikai diplomáciai tárca kulcsfontosságúnak
nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy „figyelemmel követi a
fejleményeket”.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése