Bérmálás: 2. A beavatás szentségei: A keresztség és bérmálás

2. A keresztségről és bérmálásról 

Cél: Megmutatni a keresztséget, mint egész keresztény életünk alapját és a két szentség összefüggését.

I. Mi történik velünk a keresztségben? A keresztségben megszabadulunk az eredeti bűntől, amelybe születünk, és új viszonyba kerülünk Istennel, Krisztussal, az emberekkel, az Egyházzal, a Szentlélekkel. Jézus Krisztus életét, a kegyelmet magként kaptuk meg a keresztségben és bizonyos kötelezettségeket, feladatokat ró ránk, hogy eljussunk a mennyországba.

A kegyelmi élet szentségi folyamat, Isten népének zarándoklása a földön, hogy önmagunkat minden fenntartás nélkül Istennek ajándékozzuk. 

Vagyis: ∞ + 1 = ∞

1. A keresztség új viszonyt hoz létre Istennel, Krisztussal, embertársainkkal, az Egyházzal valamint a Szentlélekkel és bizonyos kötelezettségeket, feladatokat ró ránk.

a. Az új viszony Istennel. Fiába oltódtunk, hogy partnerei legyünk egy olyan szeretet-kapcsolatban, amelyben úgy találkozhatunk vele, mint gyermek az atyjával. Isten szeret minket (Iz 49,15-16) és úgy irányítja életünket, hogy elérjük a vele való örök egyesülést.

b. Új viszony Krisztussal. A keresztségben Krisztus barátaivá, testvéreivé fogad és nekünk ajándékozza magát: az érdemeit, Istenfiúi életét (1Kor 3,22). Erőt ad, hogy küzdjünk a bűnös hajlamokkal és a gonosz lélek kísértéseivel (Gal 3,27).

c. Új viszony az emberekkel. Az önző a másikban vetélytársat lát, a keresztény pedig testvért.

d. Új viszony az Egyházzal. A keresztség az Egyházba sorol be, amely őrzi és hirdeti Krisztus tanítását, szentségeivel megszentel és törvényeivel, intéseivel Istenhez vezet minket.

e. Új viszony a Szentlélekkel az, hogy templomai leszünk, bennünk lakozik.

2. A keresztséggel járó kötelezettségek. 

a. Istengyermekeihez méltó élet.  
b. Krisztus prófétai, papi és királyi küldetésnek eleget tenni. Prófétai feladat, Isten üzenetét hirdetni az embereknek (Mk 1,15).Papi feladat, munkánkat legkedvesebb áldozatként mutassuk be az Atyának. Királyi küldetésünk az embereket Istenhez vezetni. 
c. Teljesíteni az Egyházzal szembeni kötelezettségeket. Legyünk hűek az egyházhoz és ne hozzunk rá szégyent méltatlan életünkkel.

II. A bérmálás megerősíti bennünk mindazt, amit a keresztség elkezdett: kegyelmi erőt és a Szentlélek segítségét adja, hogy felnőtt keresztényként éljünk. Megerősíti és tökéletesíti bennünk mindazt, amit a keresztség megkezdett. A bérmálkozás kegyelmi erőt és a Szentlélek segítségét adja, hogy felismerjük, vállaljuk és véghezvigyük keresztény mivoltunkból származó feledatainkat.

a. A bérmálás megerősíti bennünk az Istenhez tartozást. Mélyebb ismeretet ad Isten szeretetéről.  

b. A bérmálás felébreszti bennünk a keresztény öntudatot. Amikor Aeneas Piccolomini bíborost pápává választották így szólt: Vessétek ki Aeneast és fogadjátok be II. Piust.

c. A bérmálás a karizmák, a Szentlélek adományainak a szentsége. A Szentlélek rendes  és rendkívüli adományokon (1Kor 12,4-9) kívül, egyszerűbb kegyelmeket, talentumokat is ad. 

d. A bérmálás szentsége öntudatosítja bennünk, hogy Isten jelen van lelkünkben. 

e. A bérmálás átalakít. A Tordai-hasadék mészkövét a tűz átalakítja, cementet, meszet, gipszet lehet készíteni belőle. Hasonló módon a Szentlélek is átalakít, ha hittel kérjük, mint az apostolok. Egyházunk óhaja, hogy lehetőleg a keresztszülők közül legyen a bérmaszülő.