Október 21. missziós vasárnap.
A felnőtt keresztények ünnepe, amely egyszerre jelent köszönetet, számadást és
felhívást.
De ki a felnőtt
keresztény és hogyan apostolkodjék? Mielőtt megválaszolnám a kérdést, előbb két
közismert személyiség kapcsolatáról szeretnék szólni. Az egyik Illyés Gyula
író, költő és a másik Márton Áron püspök.
Az író, Illyés
Gyula arra a kérdésre, hogy ki a magyar? - így válaszolt: „A magyar az, aki
bátran szembenéz a nép bajaival: a nemzet fejlődésének akadályaival. Aki a
szabadságot ma is minden téren meg akarja valósítani. Aki a népnek műveltséget,
egészséget, jólétet akar. Aki a földművesnek földet, a munkásnak méltó bért,
mindenkinek emberi bánásmódot kíván, egyéni érdeke ellenére is. Aki egy
nyomorult, éhező vagy jogfosztott láttán saját magát is sértve érzi, emberi,
magyar mivoltában.” A nagy író embersége és igazság szeretete által került
barátságba Márton Áron püspökkel.
Azzal kezdődött,
hogy a püspök az őt versben köszöntő Illyés-leányt korondi vázával ajándékozta
meg. Ezt látva az édesapa, eltöprengett azon, hogy ő, a nem hívő, küldhet-e
viszonzásul Áron püspöknek egy dedikált könyvet? Aztán küldött és ezt írta
bele: „Áronnak, felfelé nézve, Gyula!” A püspök majd így üzent a közvetítő
Keresztes Sándor (későbbi vatikáni nagykövet) által: „Mondd meg Gyulának,
elolvastam a könyvét, és azt üzenem neki, hogy Ő hívő, csak viaskodik az
Istennel, mint Jákob az angyallal. Krisztus ugyanis azért jött a világra, hogy
az embereknek meghirdesse az igazságot, és mindenki, aki tiszta szívvel keresi
és követi az igazságot, Krisztust követi!” A következményt maga a közvetítő
írta le: „Amikor ezt az üzenetet Illyés Gyulának átadtam Flóra asszony jelenlétében,
ő zokogni kezdett, majd kihúzta magát, és azt mondta: Mondd meg a püspöknek,
rendelkezzék tollammal, eszemmel és pénzemmel, azt teszem, amit kíván!”
Beszámolóját Keresztes úr ezzel zárta: „Illyés Gyula Istenhez megtérve, egyházi
temetésben részesült. Valószínűnek tartom, hogy megtérésében szerepet játszott
Márton Áronhoz fűződő kapcsolata, akivel életében egyszer találkozott, átbeszélgetve
egy egész éjszakát.” A felnőtt keresztény, aki az Egyház múltjáért,
jelenéért és jövőjeért felelősséget vállal, és modern apostolkodás, vagyis
misszió, ha az igazság keresőt megerősítjük Krisztusban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése