Május
7-én ünnepeljük Boldog Gizellát, a magyar szentcsalád tagját.
1943.
november 19-én az a nagy megtiszteltetés érte a magyar nemzetet, hogy XII.
Piusz pápa, Határozattal Árpád-házi Margitot szentté nyilvánította. Tette
mindezt, hogy a magyar nép iránti tiszteletét kifejezze. Az 1938-ban Budapesten
megtartott Eucharisztikus Világkongresszuson alkalma volt megismerni a magyar
nép történetét és hitéhez való XVI. Benedek emeritus pápától reméltünk előre lépést, hiszen ő nagyon jól ismeri történelmünket. Őszentsége Bajorországi, ezért is reméltük, hogy előmozdítja Boldog Gizella királyné szentté avatását. Nem tudom, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar ilyen irányú lépést tett-e. Addig is feladatunk: először
imádkozunk Boldog Gizellának, Szent István királyunk hitvesének, Szent Imre
édesanyjának szentté nyilvánításáért. A történelem tanúsítja, hogy Gizellát
halála után (1060 körül) rövidesen szentként kezdték tisztelni. Szentté avatási
eljárása csak 1911-ben kezdődött. A háborúk miatt elmaradt.
Másodszor
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Német Püspöki Karral
egyetemben hivatalosan is kérje a Szentszéktől, hogy Boldog Gizella
királynét avassa szentté. Szentként való tisztelete évszázadokon át
töretlen.
Első királyunk, Szent István felesége, Boldog
Gizella királyné alapította a veszprémi Szent Mihály székesegyházat. Innét
vette eredetét az a szokás, hogy a Magyar Királyság idején a mindenkori magyar
királyné volt a veszprémi székesegyház kegyura. A középkorban a székesegyház
szentélyében állt a királyné kegyúri trónszéke. A magyar királynék
biztosították a székesegyház felszerelését, gazdag birtokadományaikkal pedig
megteremtették az egyház gazdasági, anyagi alapjait is.
 |
| Részlet a palástról |
Gizella királyné erényes munkája és odaadó támogatása a folytonos gyakorlás által szokássá vált. Ránk maradt az a miseruha, amely az első szent királyi párhoz kötődik és amelyet Gizella királyné irnyításával készítettek. Ez a magyar királyi koronázási palást.
Gizelláról írta
Seyffert passaui krónikás egyik versében:
"Sancti uxor, Sancti soror,
atque Puerpera Sancti.
Quae facta est, annon
Gisila sancta foret?"
Szentnek a hitvese, szentnek a nővére,
Szentnek
szülőanyja. Ezekké lett.
Nemde
Szent Gizellává kell legyen?
 |
| Gizella keresztje |
Dr. Szántó Konrád ofm, Boldog Gizella
első magyar királyné élete c. munkáját az Ecclesia kiadó 1988-ban kiadta.
Gizelláról azt írja, hogy élete végéig következetesen gyakorolt erények közül
főleg háromban tűnt ki: "Az Isten ügyéért hevülő buzgóságban, a keresztek
türelmes hordozásában és a felebaráti szeretet hősies gyakorlásában."
(i.m. 167.o.).
Passauban halt meg és temették el.
Szántó Konrád záró akkordja: "Boldog Gizellát
mindezért két nép vallhatja védangyalának és királynéjának: a magyar és a bajor
nép. A magyar nemzet azért, mert az évszázadok viharaival dacolni képes magyar
egyház és állam megszervezésében Szent István hitvese is igen sokat tett; a
bajor nép pedig azért, mert életveszélybe jutott fiait ő vezette vissza őseik
földjére és segített nekik ott új, békés otthont találni." (i.m. 177.o.).
Megemlékezésünket imádsággal zárjuk első szent királynénk "sírjánál": Urunk,
Istenünk, te megtanítottad Boldog Gizellát, hogy már itt a földön országodat
keresse, és az élet különféle útjain neked szolgáljon. Közbenjárására engedd,
hogy hívatásunkban hűségesek maradjunk, és majd egykor beléphessünk a megígért
országba. Add meg nekünk, hogy szentjeid között tisztelhessük, és életpéldája
világító jel legyen Európa minden népének. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése