Kedves
Fivérek és Nővérek! Jó napot! – kezdte katekézisét Ferenc pápa december
18-án, szerdán délelőtt az általános kihallgatáson.
Ez a mai
találkozónk Advent spirituális légkörében zajlik, amelyet még
intenzívebbé tesz Szent Karácsony novénája, ima kilencede, amelyet
ezekben a napokban élünk, és amely elvezet bennünket a karácsonyi
ünnepekhez. Ma Jézus Karácsonyáról szeretnék elmélkedni veletek, amely a
bizalom és a remény ünnepe, és amely leküzdi a bizonytalanságot és a
borúlátást – kezdte katekézisét Ferenc pápa.
Reményünk oka a
következő: Isten velünk van, és még bízik bennünk! Gondoljatok csak
bele: Isten velünk van, és Isten még bízik bennünk! Nagylelkű ez az Atya
Isten, nemde? Isten eljön, hogy az emberek között lakjon, a földet
választja lakhelyéül, hogy együtt legyen az emberekkel, ott legyen, ahol
az emberek megélik napjaikat örömben és fájdalomban. Ezért a föld már
nem pusztán a „siralom völgye”, hanem az a hely, ahol maga Isten sátrat
vert. Az a hely, ahol Isten találkozik az emberrel, Istennek az emberrel
való szolidaritásának a helye.
Isten osztozni akart emberi
létünk körülményeiben, egészen odáig, hogy velünk egy lett Jézus
személyében, aki valóságos ember és valóságos Isten. De van ennél valami
még meglepőbb. Isten jelenléte az emberiség között nem egy ideális,
idillikus világban valósult meg, hanem ebben a valós világban, amelyet
annyi jó és rossz dolog, a megosztottságok, a gonoszság, a szegénység,
az erőszakosság és a háborúk jellemeznek. Isten azt választotta, hogy
eljön történelmünkbe, vállalva korlátainak és drámáinak egész súlyát.
Ezáltal
felülmúlhatatlanul bebizonyította készségét, amely irgalommal és
szeretettel teljes az emberi teremtmények iránt. Ő a Velünk-való-Isten;
Jézus a Velünk-való-Isten: ti hiszitek ezt? – tette fel a pápa a
kérdést, amelyre a hívek kórusban igennel válaszoltak. A pápa így
folytatta: valljuk meg mindnyájan hitünket közösen: Jézus a
Velünk-való-Isten. A Szentatya kétszer is megismételtette ezt a
hitvallást a hívekkel, majd köszönetet mondott érte. Jézus a
Velünk-való-Isten öröktől fogva és örökre velünk van a történelem
szenvedéseiben és fájdalmaiban. Jézus Karácsonya annak a
megnyilvánulása, hogy Isten egyszer s mindenkorra az ember mellé állt,
hogy üdvözítsen minket, felemeljen nyomorúságaink, nehézségeink, bűneink
porából – mondta szerda délelőtti katekézisében Ferenc pápa.
Innen
származik a betlehemi Gyermek nagy „ajándéka”: spirituális energia,
amely segít bennünket, hogy ne süllyedjünk bele fáradalmainkba, kétségbe
esésünkbe, szomorúságunkba, mert olyan energia ez, amelyik megmelegíti
és átalakítja a szívünket. Jézus születése ugyanis azt a szép hírt hozza
el, hogy Isten végtelenül szeret egyenként, mindnyájunkat és ezt a
szeretetet nem csak megismerteti velünk, hanem nekünk ajándékozza, közli
velünk.
Isten értünk született Fia misztériumának örömteli szemlélődéséből két megfontolás következik:
Az
első: ha Karácsonykor Isten nem úgy nyilatkoztatja ki magát, mint aki a
magasságokban van és aki uralja a világegyetemet, hanem olyannak, aki
lehajol, leszáll a földre kicsinyként és szegényként, ez azt jelenti,
hogy ahhoz, hogy hasonlóak legyünk Hozzá, mi sem helyezhetjük magunkat
mások fölé, sőt, le kell alacsonyodnunk, egészen kicsinyekké kell
válnunk a kicsinyekkel és szegénnyé kell lennünk a szegényekkel, hogy
szolgáljuk őket. Csúnya dolog, amikor egy keresztény nem akar
lealacsonyodni, nem akar szolgálni, olyan keresztény, aki páváskodik
mindenütt. Ez csúnya, nemde? Az nem is keresztény, hanem pogány! A
keresztény szolgál, lehajol…
Tegyük úgy, hogy ezek a fivéreink és nővéreink soha ne érezzék magukat magányosnak!
A
második következtetés: ha Isten, Jézus által belépett az emberi
történelembe egészen odáig menően, hogy egy lett közülünk, akkor mi
bármit tettünk egy fivérünknek vagy nővérünknek, Jézusnak tettük. Erre
maga Jézus emlékeztetett bennünket: aki táplált, befogadott,
meglátogatott, szeretett csak egyet is a legkicsinyebbek,
legszegényebbek közül, mindazt Isten Fiával tette.
Bízzuk
magunkat Mária, Jézus és a mi Anyánk anyai közbenjárására, hogy segítsen
bennünket a már közeli Szent Karácsony ünnepén, hogy felismerjük
felebarátunk arcában Isten emberré lett Fiának képmását, különös
tekintettel a leggyengébbekre és a legkirekesztettebbekre. Köszönöm -
fejezte be szerda délelőtti katekézisét Ferenc pápa.
(vm) VR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése