A Szent Kereszt monostor a 12. században épült a Hargitán.
Árpád-házi II. Géza (1141–1162) magyar király a János-lovagok tagja, felpártolta a
lovagrendet. Az ispotályos rend megtelepedett Erdélyben: Tordán, Gyulafehérvárt
és a Székelyföldön. A tatárjárásig, sőt utána is egy-egy határtorony őrzését
vállalták. Így őrizték a Hargita-tetőt és ennek délnyugati nyúlványát, a
Kereszthegyet, ahol fiókerődítményük állott, ameddig a 17 falu havasa nyúlik
fel. A zarándokok elhelyezéséről és kórházi szolgálatukról is gondoskodtak. A
tatárjárás után IV. Béla király újraépíttette a kolostorerődöt, amit a nép
Bélavára néven emleget.
1312.
III. 22-ig az ispotályosok is, akár csak a
magyar keresztes lovagok, fehér barátként éltek, ekkor feloszlatták és jó részük csatlakozott a pálos remete rendhez.
Szentegyházától keletre, a Hargita csúcsától délnyugatra van a
Kereszthegy, ahol egykor két kereszt is állott. A hegy nyugati aljában fakad fel a bővizű
Gyöngyös kút, a közeli Mihályhavas aljában a Király kútja. A Kereszthegyet sok
ingoványos hely környezi. az út mellett egy ilyen nagyobb ingoványt Feneketlen tónak hívnak.
A hargitai kolostorerőd romjai 2010-ben. Fotó: LR
A kápolnához feljutni Szentegyházáról a Rakott út nyomvonalát követve, a Fenyéd
oldalán, majd a Mihályhavasa sarkán és Súgó fején át lehet. A hagyomány szerint
a Rakott út akkor készült, amikor a Bélhavas tetején a Bélavára állott. A
Kereszthegyet Kápolna-hegynek is mondják, az ott épült egykori kápolna miatt,
amely nem a tetőn állott, hanem a keresztektől kissé alább a Kereszthegy délre kiszökellő fokán.
A kápolnát említik a hargitai határvonalak felett folytatott
periratokban és még régebben, az 1622-ben készült Inquisitoriában. A kápolnát
Szent Péter és Pál tiszteletére búcsúengedéllyel még VIII. Orbán pápa látta el
1643. aug. 29-én. Szentegyházától a Barátok völgyén át, a Barátok csorgójánál
megpihenve fel lehet kapaszkodni a szenthelyre, amelyet Orbán Balázs is felkeresett.
Megtalálta a kápolna alapfalait és szétszórt lapos köveit. Mérése szerint a
kápolna 12 lépés hosszú és 10 lépés széles volt, keletre fordított félköríves
apszissal.
A búcsúengedélyt 1721. május 13-án XII. Kelemen pápa újította meg a
kápolnásfalvi templom javára. A szerzetesek egykori jelenlétére és birtokaira
utal a Homorodfürdő hídjától észak-keletre levő domb tetején álló Földvár,
valamint ennek halastava a két hegyi falu között lefolyó Hüvölgy patakánál,
közel az országúthoz, és akiknek földjén épült az Olas kun törzshöz tartozó várnép faluja, Szentegyháza és Kápolnás.
A szerzetesek hargitai
tartózkodásának emlékét őrzi a Kereszt-kápolna, Kereszthegy, Barátok-völgye,
Barátok-csorgója, Szentkeresztbánya fele a Barátok-rétje dűlőnév. A csicsói várról is azt
tartja a hagyomány, hogy ott a veres barátok voltak. A Tolvajos-tetőtől Csík
felé vezető út a Hargita keleti lankáján a Barátok-kútja mellett halad el,
amely nemcsak nevében még rejtve őrzi a múlt emlékét, hanem onnan Csicsó fele
haladva a Barátok sírját is.
2014. január 26. Ünnepélyes pálos jelenlét - talán köztük rejlik egy kispálos?
Róluk szól: Hazatértek a pálosok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése