Január
19-én, vasárnap délután Ferenc pápa felkereste a római Termini állomás
közelében lévő Szent Szív plébániát, amelyet a szalézi szerzetesek
gondoznak. Csaknem négy órát töltött családias légkörben a plébánián.
Látogatásának négy kiemelkedő mozzanata volt: találkozás a
menekültekkel, a hajléktalanokkal, a gyermekekkel, az újházasokkal és a
szerzetesi közösséggel.
Öröm, szívélyes és családi légkör –
ezekkel a szavakkal jellemezhető a találkozás, amelyre a plébánia hívei
nagy számban jelentek meg. Ferenc pápa homíliáját a vasárnapi
evangéliumi szakaszhoz fűzte: Keresztelő Szent János tanúságot tesz
Jézusról, Isten Bárányáról, aki elveszi a világ bűneit. Egy gyönge kis
bárány hogyan veheti el a világ bűneit és gonoszságait?- tette fel a
kérdést a pápa. A válasz: „Szelídséggel és szeretettel”. De Jézus olyan
gyönge, mint egy bárány. Ennek ellenére volt ereje ahhoz, hogy magára
vegye bűneinket: az összeset. „De Atyám, Ön nem ismeri az én életemet:
van egy olyan bűnöm, amit még teherautóval sem tudok hordozni..”
Hányszor fordul elő, hogy amikor lelkiismeretünket vizsgáljuk, találunk
benne néhány súlyos bűnt, nemde? Jézus azonban azokat is magára veszi.
Jézus
mindent megbocsát, gyökerestől kitépi a bűnt. Keresztelő Szent János
arra szólít fel minden embert, hogy növekedjen a Jézusba vetett
bizalomban. Az Úrba vetett bizalom a sikeres élet titka – mondta
homíliájában a pápa.
Rá kell bíznunk magunkat és Jézusban soha
nem csalatkozunk. Soha! Figyeljetek jól, fiúk és lányok, akik most
kezditek az életet: Jézusban soha nem csalódtok. Soha.
A pápa
ezután arra kérte a híveket: csukják be a szemüket: képzeljék el azt a
jelentet, amikor Jézus kétezer évvel ezelőtt találkozott Keresztelő
Szent Jánossal a Jordán folyó mentén. Keresztelő szent János keresztel
és Jézus, aki közeledik. Halljuk János hangját: „Íme, az Isten Báránya,
aki elveszi a világ bűneit”. Nézzük Jézust, és csöndben mindnyájan
mondjunk valamit Jézusnak szívünkből, csöndben. És Jézus, aki szelíd és
jó, - egy bárány, aki azért jött, hogy elvegye bűneinket, elkísér
bennünket életünk útján. Így legyen”.
A Jézus Szent Szíve
plébánia a negyedik, amelyet Ferenc pápa felkeresett: azonban ez volt az
első Róma központjában. A szalézi szerzetesek itt alapítójuk, Bosco
Szent János akaratának megfelelően vezetnek egy központot, amely a „lét
perifériáján” élő embereket fogadja be. A pápa szakadó esőben érkezett –
ez egy áldás – mondta, majd először mintegy 60 hajléktalannal
találkozott, azután mintegy 100 fiatal menekülttel, akik közül néhányan
Lampedusa-ban érkeztek Olaszországba, majd a pápa a mostanában
megkeresztelt gyermekeket és újházasokat köszöntötte. A pápa az anyagi
és spirituális javak megosztására szólította fel a jelenlévőket,
tekintet nélkül a vallási hovatartozásra. Isten csak egy van és mindig
ugyan az – mondta Ferenc pápa.
A Szentatya öt személynek
kiszolgáltatta a kiengesztelődés szentségét. A szentmisén elhangzott egy
spanyol ének, a szerzetesi közösség az argentín „mate”-val kínálta meg a
pápát, majd megtekintették a Lujan-i Szűzanya, Argentina védőszentje
kegyképét.
„Itthon érzem magam közöttetek. Köszönöm szépen. Mert
el lehet látogatni egy olyan helyre, ahol mindenki nagyon jól nevelt,
minden a protokoll szerint működik, de nincs családias szeretet.
Közöttetek szívből jövő fogadtatásra találtam, mint egy családban. Ma
eljöttem ide és otthon érzem magam, mint a családban. Sok köszönet érte”
– búcsúzott a római Jézus Szent Szíve plébánia híveitől Ferenc pápa.
(vm) VR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése