Boldog Özsébet ünnepelték Márianosztrán

Boldog Özséb halálának 745. évfordulójára emlékeztek a pálosok Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya-bazilikában január 21-én. Az ünnepi szentmisét Bábel Balázs érsek mutatta be. A pálosok együtt ünnepeltek a konfráterekkel és a zarándokokkal.

A pálosok kiemelkedő ünnepe Esztergomi Boldog Özséb rendalapító halálának évfordulója, amit minden évben a január 20-ához legközelebb eső szerdán ünnepelnek meg. Özséb 1270. január 20-án halt meg a pilisi Klastrompusztán.
Azért vagyunk együtt, hogy tanuljunk a szentektől – köszöntötte Vízi András, a márianosztrai pálos közösség elöljárója a zarándokokat.

Zarándokként jöttem, olyan elődök nyomán, akik börtönt, vértanúságot szenvedtek hitükért – kezdte homíliáját Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, pálos konfráter. Beszédében rámutatott, milyen meghatározó tanítói és kultúrateremtő szerepet vállalt a pálos rend történelmünk folyamán. Felidézte a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika építőit és díszítőit, a gótika és a barokk mestereit, a fafaragókat, a szobrászokat, a festőket, az irodalomban Báthory László bibliafordítói munkásságát, Ányos Pál, Verseghy Ferenc, Virág Benedek költészetét.

„Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanúgy fogsz hanyatlani”– idézte Bábel Balázs a Pázmány Péter-i mondást. Ezt a növekedést alapozza meg a szerzetesek imaszolgálata, akik Istenbe rejtett életükkel mélyebb istenkapcsolatra tudják vezetni a hívőket. Az imádság iskolájába hívva emberibb és keresztényibb életre segítenek – hangsúlyozta Bábel Balázs.
Máriával való kapcsolatunk bensőséges színeket és lágy tónust visz kereszténységünkbe – fogalmazott az érsek, megemlékezve a pálosok Mária-tiszteletéről. „Maria nostra” – már a kolostor és a mai település elnevezése is hirdeti, Mária mindenkié, és istenanyasága erősíti összetartozásunkat.

A pálos rendet négy szimbólummal – kenyér, holló, oroszlán és láng – jellemezve Bábel Balázs Isten gondoskodásáról, a messiási békéről és a láng megerősítő értékéről beszélt. Az érsek a jelen helyzetre tekintve a nemzet fogyatkozásának gondjáról beszélt. Olyan ez, mint az örvény, amiből az ember a maga erejéből nem tud kimenekülni – mondta. Isten kegyelméből származó áldásért és „lelkes emberekért” imádkozott Bábel Balázs.

A homília után a konfrátereket ígéretük megújításra kérte a rendfőnök. Ezt követően a pálosok új kiadásban megjelent szabályzatát kapták meg a rend tagjai és a konfráterek.
A szentmise végén Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke az ünneplés közösséget teremtő erejének megőrzését kívánta a híveknek.
A templomot megtöltő zarándokok között jelen voltak a ciszterci nővérek kismarosi közössége, a Váci Egyházmegyéből érkezett papok, az egykori rendházban működő márianosztrai börtön munkatársai.

Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke kérdésünkre elmondta, a konfráterek világi vagy egyházi személyek, akiket „tiszteltbeli pálosnak” kér fel a rend. A közösségbe való meghívás annak elismerése, hogy a „jótevők” – szellemi vagy anyagi adománnyal – jelentősen hozzájárultak a rend működéséhez. Ezért hálából fivéreikké fogadják őket: részesülhetnek mindazon lelki és szellemi javakból, melyeket a szerzetesek megszentelt életükkel maguknak szereznek, haláluk után pedig imádkoznak lelkük üdvéért. Magyarországon a konfráterek között van Erdő Péter bíboros, Bábel Balázs érsek, Beer Miklós püspök és Mayer Mihály nyugalmazott püspök.

A pálos rend – hivatalos nevén Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje (OSPPE) – az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította a 13. században. II. József 1786-ban kihirdette a szerzetesközösség eltörlését. A pálosok 1934-ben térhettek vissza Magyarországra. A rend központja a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye Pécs. Hazánkban Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson működnek pálos közösségek. 2014 óta Erdélyben, Hargitafürdőn is jelen vannak.
Márianosztrán 1352-ben I. (Nagy) Lajos király építtetett a pálosok részére kolostort, s mellé a a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot. 1535-ben a „szépségéről, gazdagságáról és mélységes hiteléről híres” nosztrai kolostor a török dúlás áldozatává vált. 1729-től a kolostor ismét működött, azonban 57 évvel később II. József feloszlatta a fehér barátok rendjét is. Csak több mint kétszáz év múlva, 1934-ben tudták újrakezdeni életüket a pálos atyák Márianosztrán. Az ötvenes évek egyházüldözése ismét felszámolta közösségüket a nemzeti kegyhelyen, ahol 1989. szeptember 1-jétől működhetnek újra.

Forrás: Magyar katolikus lexikon

Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír