Az iskolai hitoktatás

Stradivarius-hegedű, Escorial Királyi palota, Madrid

A hegedű a vonós hangszerek családjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, mégis a legismertebb. A szívet, lelket megérintő hangzásának van egy titka. A hegedű „lelke”, egy lucfenyőből készült kis hengeres pálcika, ami a hangszer belsejében található, és nagyjából a láb magas hangok felőli oldalán ékelődik a tető és a hát közé. Nincs ragasztással rögzítve, hogy ha kell a helyzetét finoman változtatni lehessen. 

Ha eltávolítjuk, a hangszer szinte teljesen megnémul, de ha csak egy milliméterrel elmozdítjuk, az is jelentős változást okoz a hangban. 

A hegedű „lelkéhez” hasonló szerepet tölt be az iskolai hitoktatás. A tanítás és nevelés lelke a vallás, amely a fejlődésben levő diákot segíti az igaz, a jó, a szép és a szent értékek megismerésében, ápolásában. A vallás, Szent István óta a magyar oktatás és művelődés gerince. 

A kommunista diktatúra 1948-ban betiltotta a hitoktatást, üldözte az egyházat, bebörtönözte a papokat, hogy az önazonosságától megfosztott embert előbb internacionalistává, utána románná tegye. 

1989 végén ki mertük mondani, hogy eszmény, ideál kell. Ezért addig csak számokkal jelölt iskolák egy-egy illusztris személy nevét vették fel. Az a szülő, aki lemond az iskolai hitoktatásról, az elnémult haranggá teszi gyermekét, kivágja szívéből a „lelket”. Iskolai hitoktatás nélkül nem beszélhetünk kulturális autonómiáról, csak a liberalizmus rabigájáról.

A régi hajósok iránytűje az északi sarkcsillag volt, a mindenkori ember igazodási pontja pedig Isten. Isten akarata, az emberek létérdeke, hogy az emberek ne feledkezzenek meg Atyjukról. Ezért van a napok közt Isten napja, a házak között Isten háza, az emberek között Isten embere, a pap. Emlékeztető valamennyi Istenre, Isten bennünket magához ölelni akaró szeretetére.

Antropológiai tény, hogy az ember lényegénél fogva a másik emberhez van rendelve. Együttlétező, egymásra utalt, csak másokkal együtt és csak másokból tud élni. Ennek alapja pedig teremtett mivolta. A gyermek ismereteit szülője, tanítója, környezete, egyszóval közvetítők által kapja. 

Ezért az emberi természetnek is megfelel, hogy először Isten közvetített kinyilatkoztatásában részesüljön. A nép kérésére az Úr üzenetét Mózes által közölte. A nép fejlődésére előbb papságot, majd királyságot ígért, és biztosítja a próféta-messiást, akire mindenkinek hallgatnia kell (MTörv 18,15-20). Be is teljesedett mindhárom ígéret Jézus Krisztusban, aki egyszemélyben pap, király és messiás-próféta (Mk 1,21-28). Azért jött, hogy tanításával és szentségeivel szebbé tegye életünket és világunkat. Az Úr felszentelt prófétája a pap. Az egyházirend szentsége révén maga Krisztus él benne titokzatos módon (1Kor 7,32-35). A pap is életével, magatartásával hirdeti az üzenetet, még lemondások árán is. Élete felhívás a családosok számára: életed párjában és gyermekeidben lásd elsősorban az embert, az istengyermekét, csak emellett és ezután a neked kellemes valakit! Ez a látásmód teszi széppé mindenki életét: a gyermekét, a szülőét, a tanítóét és a hitoktatóét.

„Jézus úgy tanított, mint akinek hatalma van.” Mk 1,22.

Darvas-Kozma József