Erről tárgyalt Szijjártó Törökországban

Az energetikai és gazdasági kooperációról, valamint a geopolitikai, illetve a globális kihívások kezelésében megvalósuló együttműködésről tárgyalt Ahmet Davutoglu török kormányfővel és kabinetjének két miniszterével Ankarában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki hétfőn telefonon számolt be megbeszéléseiről az MTI-nek.

 

A török miniszterelnökkel, valamint Mevlüt Cavusoglu külügyminiszterrel (képünkön) és Taner Yildiz energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélésekről szólva Szijjártó hangsúlyozta, Törökország a jövőben stratégiai szerepet fog betölteni Európa, és benne Közép-Európa energiaellátásában, hiszen Oroszország lemondta a Déli Áramlat földgázvezeték megépítését. Moszkva jelenleg arról tárgyal Ankarával, hogy a Déli Áramlatba szánt gázt Törökországba szállítsa.

A magyar miniszter kiemelte: "Nekünk most az a feladatunk, hogy előkészítsünk olyan beruházásokat, amelyek révén a Törökországba szállítandó gázt el kell juttatni Közép-Európába". Hozzátette, Oroszország most arról egyeztet Törökországgal, hogy éves szinten 63 milliárd köbméternyi földgázt szállítson. Tárgyalás folyik arról is, hogy a görög-török határ közelében egy regionális elosztó központot építsenek.
Törökország nyitottságot mutat arra, hogy az Oroszországból érkező gázt Közép-Európába továbbszállítsa - mondta Szijjártó. A török kormányfő, az energiaügyi miniszter, valamint a külügyminiszter biztosította őt arról, hogy számukra fontos szempont Magyarország energiaellátása. Megállapodtak abban, hogy amint végleges eredmény születik a török-orosz gázszállítási és a regionális központ kialakításáról szóló megbeszéléseken, azonnal megkezdik a közvetlen török-magyar tárgyalásokat a gáz egy részének Közép-Európába szállításáról.
Most az a feladat, Magyarország egyeztessen Görögországgal, Macedóniával és Szerbiával arról, hogy a gázszállítás milyen útvonalon lehetséges. "Egyeztetünk az Európai Bizottsággal arról, hogy ehhez milyen finanszírozási segítséget nyújthat az Európai Unió" - mondta Szijjártó.
Hozzátette: az energetikai kérdésekhez tartozik, hogy Törökország négy fázisban újabb atomerőműveket épít, illetve fejleszt. Ezres nagyságrendben van szüksége szakemberek képzésére. Tárgyalások kezdődtek arról, hogy a szükséges szakemberek egy részét Magyarországon képezzék ki.
Kiemelte, hogy tavaly nyolc százalékos volt a magyar-török kereskedelmi forgalom növekedése, a forgalom várhatóan meghaladja a 206 millió dollárt. A továbbfejlesztés érdekében az Eximbank februárban képviseletet nyit Isztambulban. Ugyanebben a bankban 170 millió dolláros hitelkeret nyílik a magyar kis- és középvállalkozások törökországi piaci tevékenységének segítésére.
A miniszter szólt arról is, hogy elhárult az akadály a magyar szarvasmarha-szállítások Törökországba történő újraindítása előtt.

Szijjártó partnereivel megállapodott arról is, hogy a két ország között szorosabbra fűzik a védelmi és biztonságpolitikai együttműködést, a kooperációt globális kihívások kezelésében. "Főleg az iszlám szélsőségek elleni harcban továbbra is elkötelezetten veszünk részt" - tette hozzá.
Beszámolt arról, hogy politikai együttműködésről szóló megállapodás született a magyar és a török külügyi tárca között. A legutóbbi ilyen dokumentum 1993-ban keletkezett.
Február végén Budapestre látogat Ahmet Davutoglu kormányfő, és a látogatás keretében megrendezik a két kormány magas szintű stratégiai tanácsának következő ülését - mondta Szijjártó, aki szerint a vizit várható időpontja február 24-25-e lesz.

napi.hu