„Merem mondani, hogy a magyar dolgok kezdetétől fogva királyválasztás annyi örömmel és annyi dicsőséggel még nem ünnepeltetett.”
(Thuróczy János)
1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más
számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458–1490), a
törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna
jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki
uralkodónak, a valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák
juttatták trónra azt a fiatalembert, akinek 32 évig tartó országlása
Magyarország fénykorának bizonyult.
Miután 1457 márciusában Hunyadi László feje lehullott Budán, öccse,
Mátyás sorsa is nehézre fordult, az oligarchák által befolyásolt V.
László (ur. 1453–1457) ugyanis Bécsbe, majd Prágába is magával hurcolta
utódját. Magyarországon küszöbön állt a Garai–Újlaki-liga és a
Szilágyi–Hunyadi-liga polgárháborúja, a feltehetően leukémiában szenvedő
király azonban 1457 novemberében váratlanul elhunyt, ezzel pedig a
magyarországi viszonyok gyökeresen megváltoztak.
László halála után nem maradt értelme a bárói ligák fegyveres
összecsapásának, ellenben annál több haszon származhatott abból, ha
megegyeznek és közösen választanak uralkodót, akit együttesen
befolyásolhatnak majd. Ezt maguk az érintettek is belátták, így Szilágyi
Mihály és Garai László vezetésével 1458 januárjában tárgyalások
kezdődtek Szegeden, melyek során a két bárói liga az édesapjának
köszönhetően nemzetközi tekintéllyel is bíró ifjú Hunyadi Mátyás mellett
döntött. Jóllehet, a későbbi korok retrospektíven értékelték a január
12-én aláírt szegedi egyezményt, a valóságban a bárók nem azt a tetterős
királyt akarták trónra ültetni, akit később Mátyásban megismertek.
Szilágyi Mihály és Garai László a fent említett szerződésben számos
olyan kitételt állított, ami a királyi hatalmat gyengítette: ilyen fék
volt például Szilágyi gubernátori – kormányzói – kinevezése, Garai
nádori tisztségének megtartása, a ligák által összeharácsolt királyi
birtokok magánkézen hagyása, valamint a Mátyás és Garai Anna között
tervezett házasság is. A szegedi egyezmény megkötése után a felek Budára
vonultak, hogy a kompromisszumban foglaltakat az országgyűlésben is
keresztülvigyék, vagyis a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem volt
váratlan fordulat Mátyás január 24-ei megválasztása. A Hunyadi-jelölt
királyságát követelő budai és pesti tömeg, mely a legenda szerint később
a Duna jegén ünnepelte az új uralkodót, sokkal inkább Szilágyi Mihály
erőfeszítései következtében vonulhatott fel, a leendő gubernátor ugyanis
nemcsak familiárisaiból toborzott serege felvonultatásával, hanem egyéb
módon is igyekezett keresztülvinni, hogy a szegedi egyezményben
foglaltak tényleg megvalósuljanak.
Miközben a Duna jegén Mátyást ünnepelték, az új király még Podjebrád
György régens – majd cseh király (ur. 1458–1471) – őrizete alatt, Prága
várában töltötte napjait, ahol fiatal kora dacára kiváló politikai
éleslátásról tett tanúságot. Vélhetően Hunyadi és az őt őrző ravasz
Podjebrád is tisztában volt a fiatal fogoly jelentőségével, így aztán a
későbbi huszita uralkodó nemcsak tetemes váltságdíjat harcolt ki a
magyar királyért, de arra is rávette Mátyást, hogy feleségül vegye
leányát, Katalint. Az uralkodó nagyfokú önállóságát mutatja, hogy miután
Morvaországban a Vitéz János vezette küldöttség kiváltotta őt
Podjebrád Györgytől, még édesanyja akaratával is szembeszegült annak
érdekében, hogy a cseh király leányával kösse össze életét.
Mondhatnánk persze, hogy Mátyás esetleg szerelemből vagy adott szava
megtartása érdekében cselekedett ilyen határozottan, a 15 – vagy 17 –
esztendős fiatalember azonban hazatérése után bebizonyította, hogy
zsenge kora ellenére páratlan politikusi tehetséggel rendelkezik. Mátyás
néhány hónapon belül ledöntötte azokat a korlátokat, melyeket a bárói
ligák a szegedi egyezménnyel állítottak neki, és megkezdte 32 esztendős
uralkodását, mely során első célja hatalmának legitimálása, a III.
Frigyes német-római császár (ur. 1440–1493) által birtokolt Szent
Korona visszaszerzése lett.
Tarján M. Tamás
Háromszék / Rubiconline
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése